Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
S. MULLER, J. A. FEITH, R. FRUIN: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve - II. fejezet. A levéltári iratok rendszerezése [Lásd a IV. fejezetben írottakat is!]
jelentőségű levelet fogunk találni. Ebben az esetben nem lenne helyes, hogy a különálló levelekből egy második időrendi sorozatot alakítsunk ki, kiváltképpen azért nem, mert ezeket a leveleket úgysem fogják említeni a határozatok, ami pedig azt jelenti, hogy hiányzik a sorozatalkotás indítóoka. Ha viszont a levélkötegek nem maradtak egyben, hanem felbomlottak, akkor többnyire rendkívül nagyszámú, különféle időszakokban keletkezett levelet találunk szerteszét szóródva az egész fondban. Mivel ez a körülmény egy krono -lógikusan rendezett – átalában kötegelt – sorozat létezésére enged következtetni, helyre kell állítanunk az időrendet. Megint más a helyzet akkor, ha egy fondon belül nem a levelek időrend szerinti kötegelésének gyakorlatát követték. Ebben az esetben általában csak meglehetősen csekély számú, de szinte kizárólag nagyfontosságú levelet találunk, ami arra utal, hogy ezeket a leveleket csakis a tartalmuk miatt őrizték meg – miközben a kevésbé fontos beérkező leveleket megsemmisítették –, célszerű tehát nem kronológikusan, hanem tárgyilag rendezni, és a bennük tárgyalt ügyek szerint külön tételekre osztani őket. Ez természetesen csak az olyan esetekre vonatkozik, amikor a kisszámú megőrzött levél valóban fontos. Ha csak néhány, véletlenül megőrzött, érdektelen levelet találunk a fondban, egyszerűbb, ha – amennyire csak lehetséges – kronológikusan rendezve, egy tételben gyűjtjük össze azokat. Ha azonban egyáltalán semmi indoka nincs annak, hogy az egyik szisztémát előnyben részesítsük a másikkal szemben, akkor többnyire a tárgyi alapon létrehozott dossziék rendszerét tanácsos követni. Ez a szisztéma ugyanis több szempontból is célszerűbb lehet az időrend szerinti sorozatképzés rendszerénél. Aki kutatni szeretne egy fondban, az biztosan mindig tudni fogja azt, hogy miről szólnak az általa keresett iratok, azzal azonban nem mindig lesz tisztában, hogy mikor érkeztek be, ezért számára a dossziérendszer sokkal kényelmesebb. De ugyanez érvényes a levéltárosokra is, mert amíg rendszerint semmiféle nehézséget nem okoz az iratok tartalom szerint rendezése, az iratok pontos dátumának megállapítása igen gyakran lehetetlen. Rendezetlen irategyüttesek esetében a valamely tárgyi szempontnál fogva fontosnak tekintett egyes iratok kiemelésére, illetve sorozatba rendezésére, továbbá az eredeti irattári rendtől való eltérés szempontjaira vonatkozóan ld. Herzog, 1929. 167., 169. skk. p. Missilisek, illetve korreszpondencia rendezési elveire és gyakorlatára vonatkozóan ld.: Mályusz, 1923. 129. skk. p.; Bakács, 1966. 17–31. p. 126
