Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején (Budapest, 1982)

Források és irodalom

FORRÁSOK ÉS IRODALOM A Magyar Tudományos Akadémiának az 1960-as években kezdett és a Történettudományi Intézet által irányított nagyszabású vállalkozása, amely Magyarország története tízkötetes szintézisének összegezését tűzte ki céljául, szinte felbecsülhetetlen értékű ösztönzést adott a történeti kutatásoknak. Az eredeti tervek szerint a summázáshoz csupán az adott tudományág elért eredményeit kellett volna számba venni. E feladat önmagában is a kérdések egész sorának újragondolására, megállapodott nézetek felülvizsgálatára késztetett. Megoldása közben azonban eró'teljesen rajzolódtak ki múltunk azon fehér foltjai, amelyek arra sarkallták kutatóinkat, hogy legalább egy részük eltüntetéséhez korábban figyelemre kevésbé méltatott, vagy érdeklődésük körén egészen kívül maradt - nyomtatott és kéziratos - források felhasználásával tegyenek kísérletet. Ilyen kísérlet terméke a jelen munka is, amelynek megszövegezése 1976-ben fejeződött be. A feladat eredeti jellege meghatározta a gyűjtött anyag felhasználásának módját. Ez a magyarázata annak, hogy a munka a hasznosított forrásokat nem esetenként és egyedileg jelöli, hanem globálisan, lehetőleg azonban témakörökre bontva adja meg. Az meg magától értetődő, hogy a kézirat lezárása után napvilágot látott, a tárgyalt korra vonatkozó, illetőleg a témát érintő publikációk már nem kerülhettek be az apparátusba. Természetes, hogy a szerző először a nyomtatásban hozzáférhető forrásokat tekintette át, majd azokat a levéltári forráscsoportokat fogta vallatóra, amelyekből egy-egy problémának, illetőleg a problémakör egészének közelebbi megvüágításához, részletesebb megismeréséhez adatokhoz remélt - és a legtöbb esetben nem is alaptalanul - jutni. Az alábbi, eligazításnak szánt apparátus ugyanezt a szisztémát követi. a) FELDOLGOZÁSOK A tárgyalt korra, illetőleg problémakörre vonatkozó általános jellegű publikációk: Nyitra-Zerdahelyi Lőrinc: Magyar haladás (Hírnök, 1841, 100. sz.), Gorove István: Magyarország 1841-ben (Pesti Hírlap, 1841. jan. 2.), Beöthy Zsolt: Monarchiái elvek és reformok (Athenaeum, 1842, II.), Bárándi: Elmélkedések hazánk múlt és jelen állapotja felől (Századunk, 1842, 39-40., 80., 90., 92-95. és 101., valamint 1843, 3 - 4. és 11. sz.), Fényes Elek: Ungarn in Vormärz (Leipzig, 1851), Kerékgyártó Árpád: Tíz év Magyarország legújabb történetéből 1840-1849 (Bp., 1874), Kovács Lajos: Történeti tanulmányok... (Budapesti Szemle, 30. k. 1882), Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történetéből... I — III. (Pest, 1887), Lánczy Gyula: Magyarország a nemzeti ébredés és alkotmányi reformküzdelmek korszakában (Történelmi kor és jellemrajzok Bp., 1890), Szekfü Gyula: Három nemzedék... (Bp., 1920), Mályusz Elemér: A reformkor nemzedéke (Századok, 1923), Sebess Dénes: Két Magyarország . . . (Bp. 1931), Miskolczy Gyula: A modern államszervezés kora (Bp., 1943), Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban (Bp., 1946), és Wagner, O.: Mitteleuropäischen Gedanken und Bestrebungen in den Vierzigerjahren 1840-1848 (Marburg, 1935). I. A birodalmi kormányzat magyarországi politikájának új koncepcióját és indokait tárgyaló legkorszerűbb és átfogó feldolgozás: Andics Erzsébet: Metternich és Magyarország (Bp., 1975.). Az egykorúak visszaemlékezései közül adalékok találhatók: Wirkner Lajos: Élményeim 1825-1852