Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején (Budapest, 1982)

Források és irodalom

(Pozsony, 1879) és SzQgyéni-Marich László Emlékiratai I. (Bp., 1903). A bécsi kormányzat magyarországi befolyására: Sybel, H.: Die oesterreichische Staatskonferenz von 1938 (Stuttgart, 1880), Jakab Elek: A bécsi titkosrendőrség befolyása Magyarország belügyeire (Hazánk, III.), Tábori Kornél: Titkos rendőrség és kamarilla (Bp., 1921), Lábán Antal: Kortörténeti titkos jelentések Bécsből a száz év előtti magyarságról (Századok, 1922), ésMiskolczy Gyula: A kamarilla a reformkorszakban (Bp., é. n.). Ausztria történetére és politikájára általában: Springer, A.: Geschichte Österreichs seit dem Wiener Frieden 1809,1 — II. (Leipzig, 1863-1865.) és Beer, A.: Die orientalische Politik Österreichs seit 1774 (Prag-Leipzig, 1883.). Magyarország helyére a birodalomban: Miskolczy Gyula: Ungarn in der Habsburger Monarchie (Wien-München, 1959). Az osztrák ipari fejlődésre: Slokar, J.: Geschichte der österreichischer Industrie und ihrer Förderung unter Kaiser Franz I. (Wien, 1914) és Marx, J.: Die wirtschaftlichen Ursachen der Revolution von 1848 in Österreich (Graz-Köln, 1965). Az osztrák kereskedelempolitikára: Beer, A.: Die österreichische Handelspolitik im 19. Jahrhundert (Wien, 1891) és Hudeczek, K.: Österreichs Handelspolitik im Vormärz 1815-1848 (Wien, 1908). A tőke és hitelviszonyokra:Beer, A.: Die Finanzen Österreichs im XIX. Jahrhundert (Prag, 1877), Corti, E. C: Das Haus Rotschild in der Zeit seiner Blüte 1830-1871. (Leipzig, 1928), Brusatti, A.: Unternehmen-Finanzierung und Privatkredit im österreichischen Vormärz (Mitteilungen des österreichischen Staatsarchivs, XIII. I. 1960.) és Schnee, H.: Rotschild (BerlinFrankfurt, 1961). Metternichre, Kübeckre, viszonyukra és Magyarországot illető politikai-gazdasági nézeteikre: Aus Metternichs Nachgelassenen Papieren I-VIII. (Wien, 1880-1884), Kübeck, M. (kiad.): Tagebücher des Carl Friedrich Freiherrn Kübeck von Kübau I—II. (Wien, 1909), Walter, F.: Aus dem Nachlass des Freiherrn Graf Carl Kübeck (Wien, 1960), Srbik, H.: Metternich der Staatsmann und der Mensch I—III. (München, 1925-1954), Wertheimer, E.: Fürst Metternich und die Staatskonferenz (österreichische Rundschau, X/2. 1907) Miskolczy, J.: Metternich und die ungarischen Stände (Mitteilungen der österreichischen Staatsarchivs, XII. 1959), Turba, G.: Eine Denkschrift Metternichs . . . (Historisch-politische Blätter, München, I.) Kübeck, M.: Metternich und Kübeck, Ein Briefwechsel I—II. (Wien, 1910) és Walter, F.: Kübeck und Metternich (Wien, 1910). Ausztria vámpolitikájára és az egységes vámterület eszméjére: Barcza Imre: A közép-európai vámunió kérdésének irodalma (Bp., 1917), Láng Lajos: A vámpolitika az utolsó száz évben I—II. (Bp., 1904), Sieghart, H.: Zolltrennung und Zolleinheit

. . . (Wien, 1915), Eckhart, F.: Zur Geschichte des gemeinsamen Zollgebietes (Ungarische Rundschau, 1915), Schwoner, A.: Geschichte der Zwischenzollinie zwischen Österreich und Ungarn (österreichische Rundschau, 1905), Miskolczy Gyula: Gesammtidee und Wirtschaftspolitik in Ungarn 1790-1848. (Gróf Klebeisberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve, 6. évf. Bp., 1936) és Fink, K. M.: Die österreichische-ungarische Monarchie als Wirtschaftsgemeinschaft (München, 1968). Dessewffy Aurél nézete: X. Y. Z. könyv (Pest, 1841), Vermischte Aufsätze und Bruchstücke aus Briefen (Pest, 1843). József nádorra Domanovszky Sándor: József nádor élete 1/2. (Bp., 1944), Kolowratra Fournier,A.: Graf Kolowrat und die österreichische Staatskonferenz von 1836 (Historische Studien und Skizzen, III. Wien, 1912) és Walter, Fr.-Steinacker, H.: Die Nationalitätenfrage im alten Ungarn und die Südostpolitik Wiens (Wien, 1959). II. ' : r / . ' ;• 1-2. A reformkori liberalizmus egykorú felfogására -.Balogh János: Ellenzék (Pesti Hírlap, 1842. ápr. 21.), Fáy András: Az ellenzék, különösen a magyar (Ellenőr, 1847), Fábián Gábor: Javítási nehézség .. . (Athenaeum, 1838, II.), Edvi Illés Pál: A józan philosophia miért nem talál utat (Athenaeum, 1840, II.), Irinyi József: Ész és szív (Athenaeum, 1841, II.), Hetényi János: Az ész és philosophia fölségéről (A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, 1840-1841), Szontagh Gusztávnak a politikai nemzet-fogalom klasszikus definícióját is adó Propylaeumok a társasági philosophiához, tekintettel hazánk viszonyaira (Buda, 1843.) c. munkája, Sasku Károly: Boldogságtudomány . . . (Buda, 1842.), valamint a névtelenül publikált Személyes leírása a szabadelvűség-, alias: liberalizmusnak (Erdélyi Hiradó, 1842, 8. sz.). A liberalizmus későbbi - különböző előjelű - megítélésére Szekfü Gyula: Három nemzedéken túl, Ballá Antal: A liberalizmus történelme, gazdasági és politikai tanításai (Bp., 1926), Antal