Habsburg Ottó és öröksége (Budapest, 2012)

Bevezető

5

Habsburg Károlyt nem nevelték uralkodónak és nem is készítették fel rá. Valójában az egész Monarchiában nem számítottak arra, hogy a trónra kerül. O maga sem. így aztán sokáig egy galíciai helyőrségben élt családjával. Ferenc József csak néhány nappal a halála előtt hívatta haza a főherceget állomáshelyéről, a romániai frontról.

Életrajzírói megegyeznek abban, hogy Károly jól képzett, lelkiismeretes és gondos parancsnok volt, szerette katonáit, jószívű, sőt túlságosan jószívű volt, ami a K. u. K. hadseregben szokatlan jellemvonásnak számított.

Katonának nevelték, de lelkében sohasem tudott igazán azzá válni, mert nem szerette az erőszakot, a brutalitást, mindazt, ami a háborúval együtt járt.

Mint kiállításunk is tanúsítja,

I. Ferenc József császár és király halála napján táviratban értesítette Buri- án István közös külügyminisztert és Alexander von Krobatin vezérezredes, hadügyminisztert, valamint Tisza István miniszterelnököt a kormányzás átvételéről, s egyúttal megerősítette őket tisztségeikben. (3-4.) Két nappal később Tisza Istvánt, a magyar miniszterelnököt a koronázással kapcsolatos feladatok előterjesztésére utasította.(5.) Erről az időszakról az említettek mellett számos más dokumentum található a levéltárban, így nagyszámú gratuláló levél, távirat is.

Kiállítjuk a brassói képviselőtestület ajándékozási szerződését, amelyben az 1651 óta a város kezén lévő törcsvári várat az uralkodónak ajándékozzák. (20.) A dolog pikantériája, hogy az 1918-ban román fennhatóság alá került várat, 1920-ban Karl Schnell brassói polgármester - Nagy-Románia egyesülése alkalmából - Mária román királynénak ajándékozta.

A koronázási ceremónia előkészítésével kapcsolatos eseményeket bemutató dokumentumokról áttekintő képet nyújtunk, így a koronázási hitlevél (14., 16., 18.), a koronázási eskü (15-16.), a koronázási album (22.), a magyar országgyűlés koronázó együttes ülése jegyzőkönyve (17., 19.) mellett az 1917. évi II. törvénycikket is bemutatjuk, amely IV. Károly királlyá avatásáról rendelkezik. Az említetteken túlmenően rendőrségi (7-8.), elöljárósági (9.) elővigyázatossági intézkedésekről tanúskodó források is láthatók. Az ünnepségek egymillió 800 ezer koronába kerültek, többek között 70 ezer adag gulyáslevest osztottak ki, amelyekről különböző előterjesztéseket, számlákat, statisztikai adatsorokat (pl. elveszett eszközökről) tárunk a látogató elé. (23-24.)

Habsburg-Lotharingiai Károly koronázását 1916. december 30-án, Budán, a Mátyás-templomban tartották, ahol - a koronázások történetében első ízben - a magyar himnuszt énekelIV. Károly élete, uralkodása és emigrációja