Habsburg Ottó és öröksége (Budapest, 2012)
II. IV. Károly az emigrációban 1918–1922
32 FORRÁSOK < 37. Törvényjavaslat „IV. Károly Ő Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének megszűnéséről". Mellette a Nemzetgyűlés közjogi bizottságának jelentése a törvényjavaslatról Budapest, 1921. november 3. A jelentést a Nemzetgyűlés közjogi bizottsága készítette. Az irat megállapítja: „A magyar nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuverenitás kizárólagos törvényes képviselete az 1920. évi I. törvénycikkben megállapította, hogy: a királyi hatalom gyakorlása 1918. november hó 13. napján megszűnt." A jelentés szerint a királyi hatalom gyakorlásának, a trónöröklés kérdésének és a király személyének a kérdése is a nemzetgyűlés jogkörébe tartozik. Az irat jelzete: MNL OL K 2-XIV-6-109-1921. - Eredeti, gépelt, kézírással aláírt előterjesztés és határozat. 38. Az 1921. évi XLVII. számú törvény a Habsburg-ház detronizálásáról Budapest, 1921. november 6. „1. § IV. Károly király uralkodói jogai megszűntek. 2. § Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt pragmatica sanctio és minden egyéb jogszabály, amely az Ausztriai Ház (Domus Austriaca) trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette és ezzel a királyválasztás előjoga a nemzetre visszaszállt. 3. § A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését későbbi időre halasztja és utasítja a minisztériumot, hogy eziránt arra alkalmas időben javaslatot tegyen." Az irat jelzete: Jelzet: MNL OL N 45 Lad. H.-Ser. A- Faso. 3-1921:XLVII. - Aláírásokkal és pecséttel ellátott, nyomtatott törvényszöveg. 39. Határozat és javaslat IV. Károly király funchali (Madeira szigete) temetési költségeiről Budapest, 1922. április 6. A Miniszterelnökség 1922. április 6-ai határozatában elfogadta, hogy „az elhunyt Felséges Úr családja iránt a nemzet legszélesebb rétegeiben megnyilvánult nagy részvét kötelességévé teszi a kormánynak", hogy „O Felségét a nemzet halottjának tekintse, és eltemetési költségeit elvállalja". Bethlen István miniszterelnök a következő szavakkal utasítja a külügyminisztert „Van szerencsém ennélfogva Nagyméltóságodat a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg tisztelettel felkérni, méltóztassék illetékes külügyi képviseletünkkel táviratilag érintkezésbe lépve a kormánynak a magyar nemzet általános részvét megnyilvánulásán alapuló ezen szándéka megvalósításához királyné O Felségének legmagasabb engedélyét kieszközölni" és arról „engem sürgősen tájékoztatni méltóztassék". A miniszterelnökségi határozat után pár nappal a pénzügyminiszter előterjesztésben kétségét fejezte ki, hogy a temetés teljes költségét a magyar államnak kell-e viselnie. Felfogása szerint a költségekben az összes utódállamnak részt kell vállalni, mivel a magyar állam nem vállalhatja az összes költséget. Kállay Tibor pénzügyminiszter ráadásul a költségeket a királyi család Magyarországon fekvő vagyonából kívánta fe>-----------------------------------------------------------n --------------------------------------------------------
