Habsburg Ottó és öröksége (Budapest, 2012)
II. IV. Károly az emigrációban 1918–1922
31 IV. Károly az emigrációban 1918-1922 *----------------------------------------------------------------------------------------------------------------* za t megadását azért is kéri, hogy gróf Apponyi Albert, gróf Andrássy Gyula, Beniczky Ödön és a levél írója együtt intézhessék az ügyeket. Kéri, hogy a nyilvánosságra hozatal előtt jelezze szándékát csoportjuk számára. Egyúttal örömét tolmácsolja azért is - mint a király magyarságának kifejeződését -, hogy a trónörökös mellé magyar nyelvtanárt „rendeltek ki". Az irat jelzete: MNL OL K 606-3-1920. - Kézírással írt, eredeti, aláírt, magyar nyelvű levél. 34. IV. Károly levele Csernoch János esztergomi érseknek Prangins, 1921. március 2. Habsburg Károly arról értesíti Csernoch János bíborost, hogy március 1-jén egészséges leánygyermeke született, aki a szent keresztségben a Sarolta nevet kapta. IV. Károly megköszöni a bíborosnak, hogy a volt uralkodó lakhelyén éppen akkor ott-tartózkodó veszprémi püspök megkeresztelte az újszülöttet. Az uralkodó egyúttal megjegyezte, hogy megelégedése akkor lenne teljes, ha az ország hercegprímása keresztelhette volna meg a „koronás királynak gyermekét". Az irat jelzete: MNL OL K 606-9-1921. - Géppel írt, kézírással javított, aláírás nélküli levél. 35. Hivatalos másolat Albrecht királyi herceg leveléről, a Habsburg család egységéről Magyaróvár, 1921. június 20. Habsburg Albrecht főherceg a nemzetgyűlés mentelmi bizottsága előtt június 18-án a király és családfő elismeréséről nyilatkozott. Két nappal később levélben a következő kiegészítést tette a mentelmi bizottság elnökének, Kutkafalvy Miklósnak: „Ő Felségét a koronás és apostoli királyt, aki részemre egyúttal legfelsőbb családfő is, feltétlenül elismerem. Ezen kijelentésem által remélem egy és mindenkorra vége van vetve mindazon, az utóbbi időben felmerült túlbuzgó és téves feltevéseknek, melyek az uralkodócsalád egységének megbontására irányultak". Az irat jelzete: MNL OL K 606-6-1921. - Géppel írt, hivatalos másolat Kutkafalvy Miklós aláírásával. 36. Rakovszky István levele IV. Károlynak Budapest, 1921. július 20. A levél IV. Károly inkognitóban tett, 1921 húsvéti (március 27. - április 5.) látogatása után készült, amikor Horthy Miklós kormányzótól követelte a hatalom átadását. Horthy - a környező antantállamok katonai beavatkozásának veszélyére és a belpolitikai helyzetre hivatkozva - ekkor még le tudta beszélni erről, s így visszatért Szombathelyre, majd Svájcba. A levél szerzője úgy ítélte meg, hogy „Felséged megjelenése az országában ügyének nem csak hogy nem ártott, hanem határozottan használt. Az a spontán megnyilvánult hű ragaszkodás, szeretet, amely Felségedet Magyarországán útjában kitörő lelkesedéssel kísérte, élénk visszhangot keltet[t] az ország távolabbi részeiben is, dacára a hivatalos erőlködéseknek, amelyek e hír terjedését megakadályozni akarták, de sikert nem arattak. A magyar nép lelkét megragadta Felségednek elszánt bátor és veszélyes vállalkozása..." Rakovszky szerint a közhangulatnak ez a megváltozása aggodalmat keltett az illetékes tényezőknél, és igyekeztek lehetőleg megakadályozni mindenféle megmozdulást. Úgy véli „a nép között is általános az a nézet, hogy rend csak akkor lesz, ha a király visszajön". Az irat jelzete: MNL OL K 606-7-1921. - Gépelt, aláírt, magyar nyelvű, eredeti levél.
