Habsburg Ottó és öröksége (Budapest, 2012)

II. IV. Károly az emigrációban 1918–1922

30 FORRÁSOK > < 30. IV. Károly levele Rakovszky Istvánnak, a magyar nemzetgyűlés elnökének Prangins, 1920. november 8. IV. Károly megelégedettségét fejezi ki, hogy több hű magyarországi alattvalója megje­lent nála. Véleménye szerint Magyarország és a királyság körüli problémák csak akkor rendezhetők, ha „Én, egy felelős magyar kormánnyal körülvéve az uralkodói hatalmat Magyarországon újra gyakorolni fogom". Levelében kijelenti, hogy egy nyilatkozatot fog tenni a királysággal kapcsolatos nézeteiről. Az irat jelzete: MNL OL K 606-3-1920. - Géppel írt, kézírással javított, IV. Károly szignójával ellátott magyar nyelvű levéltervezet. 31. IV. Károly levele Horthy Miklós kormányzónak a királykérdésről 1920. november A király levelében elfogadja, hogy a „pragmatica sanctionak, a magyar és a többi örö­kös tartományok megoszthatatlan birtoklására vonatkozó határozmányai hatályon kívül léptek", s Magyarország visszanyerte „teljes állami függetlenségét". Elfogadja, hogy csak abban az esetben lehet Magyarország királya, ha Magyarország teljes füg­getlensége után egyezményt kötnek más érintett államokkal. Habsburg Károly ezt, mint leendő alkotmányos király jelenti ki, egyben felkéri Horthyt, „mint az Én és a magyar nemzet bizalmát élvező kormányzót, hogy ezen szavaimat a nemzetnek tol­mácsolja". Vélhetően nem pontosan ezzel a szöveggel küldték el a végleges levelet, de a nyi­latkozat tartalmát legitimista hívei megismerhették, amire az előző s a következő Ra­kovszky Istvánnak írt levél is utal. Az irat jelzete: MNL OL K 606-2-1920. - Magyar nyelvű, kézzel írt, a levél írójának szignójával ellátott levéltervezet. 32. Csernoch János bíboros hercegprímás levele IV. Károlynak Esztergom, 1920. november 18. A bíboros levelében arról tájékoztatja a Magyarországra hazatérni szándékozó volt uralkodót, hogy számos erő ellenzi ezt az elképzelést. Elsősorban a Kisantant képvise­lői jelzik azt, hogy semmiképpen sem fogják tűrni „hogy Felséged visszajöjjön elfog­lalni Magyarország trónját". Egyúttal arról tájékoztatja IV. Károlyt, hogy a püspöki kar október 27-én egyhangúlag úgy határozott, hogy az ragaszkodik „Fölségedhez, mint törvényesen megkoronázott királyunkhoz". Az irat jelzete: MNL OL K 606-4-1920. - Gépelt, magyar nyelvű, aláírt levél. 33. Rakovszky István levele IV. Károlynak Budapest, 1920. november 25. Rakovszky István, mint a királyhű politikusok képviselője - Apponyi Albert és Andrássy Gyula nevében is - üdvözli IV. Károly nyilatkozatát. Eszerint „legkegyesebb leirata" le­hetővé teszi az ország teljes állami függetlenségét. Úgy véli, „hatalmas fegyverül szol­gál" azokkal szemben, akik a király visszajövetelét meg akarják hiúsítani. A levélben a nyilatkozat egyik bekezdésében egy „styláris" módosítást kérnek a királytól a követ­kező szöveggel: „Tekintettel arra, hogy ezek szerint Magyarország teljes állami függet­lenségét visszanyerte, el vagyok határozva, hogy az uralkodói hatalomnak Magyar- országon való átvétele után az uralkodói hatalmat egy más államban csak a kérdéses állam és Magyarország között létesült egyezmény, vagy pedig olyan megegyezés után venném át, amely Magyarország teljes állami függetlenségét biztosítja, külügyeinek ve­zetését, külügyi képviseletét és hadseregének önállóságát nem korlátozza". A nyilatko-

Next

/
Thumbnails
Contents