Habsburg Ottó és öröksége (Budapest, 2012)

Bevezető

16

BEVEZETŐ

s>----------------------------------------------------------------------------------------------------------------«

Az ügy érdekes módon nem a választás utáni koalíciós tárgyalások során, hanem több mint egy évvel ezután vált fontossá az osztrák szocialista vezetők számára azért, hogy megakadályozzák Habsburg Ottó ausztriai hazatérését, illetőleg a politikai életben való részvételét. A magyar kormánynál az iránt érdeklődtek, hogy egyrészt a magyar állam valóban a királyi jövedelmekből biztosította-e a királyi család életét az 1920-as, 1930-as években, és hogy ezeket nagykorúsága után már Ottó vette-e át, másrészt, hogy a trónörökös magyar állampolgár-e vagy sem. Ez utóbbinál különösen az volt az érdekes, hogy a magyar állampolgárság megléte esetén az osztrák kérdésessé tehető-e. Ugyancsak jellemző, hogy az osztrák külügy mind többre volt kíváncsi: először csak annyit kértek, hogy valóban fizettek-e összegeket a Habsburg családnak, később már Ottó állampolgárságára, illetőleg a jövedelmeire vonatkozó okmányok fordítását is kérték, végül az eredeti törvényszövegeket is. (111-112.) A magyar vezetés, bár tudott ezekről a hátsó szándékokról, s a bécsi nagykövet javaslata ellenére, aki az iratok visszatartását vélte helyesnek (114.) - az Országos Levéltár segítségével (113.) - az iratokat az osztrák fél rendelkezésére kívánta bocsátani. Nyilvánvalóan ez azzal is összefüggött, hogy - eltérően Kovács István véleményétől - a hivatalos magyar belügyminisztériumi felfogás szerint Habsburg Ottót nem tekintették magyar állampolgárnak. (115.) Az ügy persze még 1966-ban sem zárult le, s egy februári, a bécsi követségnek szóló belső tájékoztató szerint, amennyiben a kért levéltári anyagok ügye felmerülne, annyi legyen a válasz az osztrák hatóságok felé, hogy „a kutatást még nem fejeztük be". A magyar külpolitikai irányításban - összefüggésben azzal, hogy a kérdés elsősorban nem jogi, hanem politikai kérdés - a kiváró álláspont erősödött meg. A magyar állam kinyilváníthatta volna, hogy Habsburg Ottó nem magyar állampolgár, „erre azonban a jelen körülmények között, nincs szükség, az üggyel egyáltalán nem kívánunk a közeljövőben foglalkozni". (116.)

Ausztria közben szép lassan álláspontot változtatott. Bruno Kreisky osztrák kancellár már 1967-ben kezet fogott a Habsburg család fejével. 1972-ben, a Páneurópai Unió megalakulásának 50. évfordulóján Habsburg Ottó és az osztrák kormány vezetői, így Bruno Kreisky egyaránt a díszelnökségben ültek. (88.) A kapcsolatok ettől kezdve folyamatossá váltak, hiszen a konferencia után nem sokkal a Páneurópai Unió alelnökévé, majd 1973 májusában elnökévé választották, ami immáron más szintű elfogadottságot jelentett.

Ellenségből barát. Habsburg Ottó és a magyar hatóságok

A magyar hatóságok figyelme ettől kezdve fordult sokkal inkább Habsburg Ottó felé. A hetvenes évek közepétől még kifejezetten ellenséges megfigyelői célzattal érdeklődtek iránta, ami a nyolcvanas évek közepére szép lassan a semleges megfigyelés barátivá alakult. 1973-ban egy burgenlandi előadása is komoly fejtörést okozott egyes körökben, bár a külügy akkor is mérsékelt felfogást követett. (89-90.) 1983-ban sikerként könyvelték el, hogy sikerült megakadályozni a kölni Magyar Házban Habsburg Ottó március 15-ei előadását. (91.) 1985-ben viszont már „végig nagy érdeklődéssel kísért előadásról" számol be a genfi magyar követség. (92.)

Az első lényegi váltás 1987-ben történt, amikor a politikai vezetés hozzájárult ahhoz, hogy néhány németországi barátjával együtt Magyarországra látogasson.27 Habsburg Ottó nem szerepelt az ún. tiltó névjegyzéken, s ekkor már úgy ítélték meg, hogy lojális a viszonya Magyar- országhoz, ezért akadálytalanul léphetett 1987. augusztus 1-jén az ország területére. (93-94.)

Habsburg Ottó legközelebb 1988. július 13-án feleségével és lányával látogatott Magyar- országra. Megítélése ekkor még kedvezőbb volt, mint korábban, hiszen a határon „zökkenő27

MNL OL M-KS 288. f. 7. cs. 783. ő. e. Az MSZMP KB Titkársága 1987. július 20-ai ülésén tudomásul vette Habsburg Ottó látogatását - magánemberként - Magyarországra, de a sajtó nem publikálhatta útját.