A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Oborni Teréz-Varga Szabolcs: A béke mint a hatalmi propaganda eszköze Jagelló (II.) Ulászló és Szapolyai (I.) János uralkodása idején
274 OBORNI TERÉZ - VARGA SZABOLCS nem támasztottak volna akadályokat János követeinek útjában, és nem utasították volna el a lengyel király döntőbíráskodását, akiben még a szultán is megbízott.121 Brodarics János király érdekében országon belül és kívül széleskörű békepropagandát folytatott ezekben az években. 1533-ban a befolyásos magyar urak között - a János és Ferdinánd között többször pártot változtató - Nádasdy Tamást kérte, hogy minden erejével ő is a béke létrehozásán fáradozzon.122 A következő levelében azonban azt is megjegyezte, hogy a békének olyannak kell lennie, amilyet majd a szultán is el tud fogadni, máskülönben ők is és ellenfeleik is pusztulásra jutnak.123 Nyilván nem Brodarics volt az egyetlen, aki már ekkor, 1533- ban érzékelte, ha elhinni nem is akarta, hogy az országot véglegesen fel kell majd osztani a két király között.124 125 Az ország felosztásának rémképe Ferdinánd magyar tanácsosai előtt is felsejlett, és ők is, ahogyan a korban mindkét párton álló vezető politikusok - még a Habsburgok portai követe Cornelius Schepper is - úgy vélte, ha Magyarországot felosztják, el fog pusztulni.126 A magyar tanácsosok Ferdinándhoz írott emlékiratukban így fogalmaztak: „semmi remény sincs, hogy Magyarország fennmaradjon, ha nem egy a királya”.126 Amikor 1534 szeptemberében Brodarics vezetésével küldöttség indult Bécs- be, vele ment Frangepán és Werbőczy is. Az volt a feltett céljuk, hogy mindenképp kieszközöljék a békét Ferdinándnál. A tárgyalásokról, amelyek kisebb-nagyobb szünetekkel még a következő év tavaszán-nyarán is tartottak, Zermegh János emlékiratában megjegyezte, hogy ezek során a követek mind bőséges szónoklatokat tartottak Ferdinánd előtt a békéről, annak szükségességéről.127 1535 februárjában Brodarics azt írta Pjotr Tomickinak, hogy a béketárgyalások, amelyeken részt vett, még függőben vannak. „Ha királyaink - írja Brodarics - mert mindkettő birtokolja az országot, bölcsek lesznek, meg fognak egyezni, ha nem, egyedül Isten tudja mi lesz velünk, és végső soron valamennyi környező országgal.”128 A Bécsben folytatott tárgyalások eredményeképpen született meg 1535. augusztus 21-én az a fegyverszünet, amely a következő év márciusáig függesztette föl a harcokat. A tárgyalások ideje alatt hangozhatott el az a Brodarics-oratio, amely szerencsénkre 121 Brodarics levele Pjotr Tomickinak, Lippa, 1532. máj. 9. Brodarics István levelezése. I. Közreadja: Kujáni Gábor. Történelmi Tár. Új folyam 9. (1908) 271-273. 122 „Vestra Dominatio det omnem ut pax omnino conficiatur...” Brodarics levele Nádasdy Tamásnak, Buda, 1533. jan. 4. Brodarics István levelezése II. Közreadja: Kujáni Gábor. Történelmi Tár. Új folyam 9. (1908) 321. 123 „De pace spes quam dat, est mihi valde grata, immo nihil gratius, séd ita, ut fiant que aguntur talia, que Turcharum imperator probare possit; alioquin video manifestam et nostram et adversariorum nostrorum ruinam.” Brodarics levele Nádasdy Tamáshoz, Buda, 1533. jan. 18. Uo. 323. 124 „De negotiis publicis ita iudico, pacem omnino futuram, vei cum divisione, vei sine divi- sione regni, nam utrumque contingere posset.” Brodarics levele Nádasdy Tamáshoz, Buda, 1533. márc. 18. Uo. 325. 125 Bárdossy LMagyar külpolitika i. m. 118. 126 Uo. 122. 127 Zermegh JEmlékirat i. m. 156. 128 Brodarics István levele Pjotr Tomickinak, Buda, 1535. febr. 15. Janus Pannonius - magyar- országi humanisták. Szerk. Klaniczay Tibor. Bp. 1982. 692.
