A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Oborni Teréz-Varga Szabolcs: A béke mint a hatalmi propaganda eszköze Jagelló (II.) Ulászló és Szapolyai (I.) János uralkodása idején
A BEKE MINT A HATALMI PROPAGANDA ESZKÖZE 275 fennmaradt, és a királya oldalán érvelő diplomata szavait örökítette meg.129 A Ferdinánd előtti beszéd 1535. március 17-én kelt, benne Brodarics először is utalt arra, hogy az elmúlt évben történtek miatt megszakadtak ugyan a tárgyalások, de a béke mind Ferdinánd, mind az ő királya számára felette szükséges, ezt mindenki beláthatja. O maga is ez ügyben képviseli királyát, és jövetelének okait előszámlálva, először is ékes szavakkal tett említést arról, hogy az elmúlt években kiújult háborúskodás miatt mennyi veszteség és pusztulás érte Magyarországot, Ausztriát, Szlavóniát és Erdélyt, a városokat, köztük Budát is, és az ellenség mennyi keresztény testvérét ölte meg, vagy hurcolta rabságba. Felidézte Ferdinánd előtt a latin közmondást, miszerint két perlekedő fél között a harmadik örvendezik. Utalt arra, hogy a békekötés akadályaként néhányan azt mondják, hogy nem szabad semmit meghagyni János királynak, mert ő azokat a kezéből elveszíti, azaz azok a törökök tulajdonába jutnak. Erre Brodarics azt válaszolta, hogy egyetlen vár, város, vagy az országnak egyetlen része az ő urának kezéből nem veszett el, kivéve azt a területet, amely a mohácsi csata után a törökök birtokában maradt. (Itt a Szerémségre utalt.) Ennek ellenére, királya ezután is igyekszik mindent visszaszerezni a törököktől, amit tud. Brodarics az oratio utolsó harmadában sorra vette azokat a Ferdinándra nézve előnyös következményeket, amelyek a Jánossal való megegyezésből származhatnak, tudniillik, hogy Ferdinánd tekintélye és megbecsültsége, nevének dicsősége és fénye, hatalma csodálatos módon megnő, és mindenki oly nagyon fogja magasztalni, hogy nagyszerűsége még az utókor számára is fennmarad. Ezenfelül a sok pusztítástól kimerült lakosság végre fellélegezhet, így sokakat megnyerhet. Mi pedig, nyomorult és boldogtalan magyarok - írta - főként azok, akik a határaink körüli mindennapos nagy veszélynek vannak kitéve, és szenvedve várnak, a sok szerencsétlenségből megszabadulunk és a halálból az életre hívatunk. Brodarics ezt követően egy nagyszabású összefogás kereteit vázolta fel Ferdinánd számára: ha Ausztria és az örökös tartományok mellett Németország, Csehország, Morvaország, Szilézia, Lausitz, Lengyelország, és természetesen főként Magyarország, Szlavóniával, Erdéllyel, Moldvával és Havasalfölddel együtt egy testté olvadnak össze, oly módon, hogy egy fejet fogadnak el, egy uralkodónak vetik alá magukat - kimondatlanul is Ferdinándra célzott, mint aki ez az egyetlen uralkodó lehet. Ha pedig ez így lesz, akkor Isten segítségével meg kell ragadni ezt az alkalmat és a békét meg kell kötni, tisztességes feltételekkel, mert az minden országnak hasznára lesz, és ezért az általa képviselt fejedelem is mindent kész jó szívvel megtenni. Brodarics diplomáciai ténykedését áttekintve, arra a következtetésre juthatunk - miként a fentebbi oratióból is kiderül -, hogy ő maga erősebben és őszintébben áhította a békét, mint királya, és mindent igyekezett is megtenni a megegyezés érdekében, amelyet létrehozni egyáltalában nem volt egyszerű.130 János követei az 1535. októberi bécsi tárgya129 Brodarics István beszéde I. Ferdinánd előtt Bécs, 1535. márc. 17. Niedersäschisches Staatsarchiv (Wolffenbüttel), Brandenburger Literalien Nr. 1070, föl. 118r-121r. Az oratio szövegét Kasza Péter bocsátotta rendelkezésemre kiadás előtt álló Brodarics-levélgyűjteményéből, amit ezúton is megköszönök. 130 L. a Turul 84. (2011) 1. füzetben Brodaricsról megjelent tanulmányokat.
