A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Szabó Csaba: A katolikus egyház elleni koncepciós perek Magyarországon (1946-1972)
852 SZABÓ CSABA tánson keresztül akár egész társadalmi rétegeket) a nagy nyilvánosság előtt megbélyegezzék. Tanulmányomban az egyházellenes eljárások közül kizárólag a katolikus egyház elleni ügyekkel foglalkozom, mivel a 20. század második felében a magyar társadalom jelentős mértékben katolikus maradt (az összlakosság 60-65 százaléka) és a koncepciós ügyek többsége is a katolikus egyházat érintette.3 Katolikus egyház alatt a papok és hívek közösségét értem, mindazokat, akik elfogadják a római pápa uralmát, és az egyház hierarchikus szervezetében vallják a katolikus hitet, részt vesznek a liturgiában, és bűnbánatot tartva törekszenek Krisztus követésére. Kutatásaim során folyamatosan kiegészítem azt az adatbázist, amelyben a magyar katolikusok elleni perek adatait gyűjtöm össze. Jóllehet, a jegyzék máig sem teljes, mégis elegendő alapul szolgálhat, hogy a magyarországi katolikusok ellen politikai szándék alapján 1946 és 1972 között lefolytatott pereket elemezhessem. Hetényi Varga Károly több évtizedes, fáradhatatlan, minden felsőbb támogatást nélkülöző munkássága során három kötetben összegyűjtötte és közzétette a nácizmus és a kommunizmus idején üldözött katolikus papok „adatbázisát”.4 A három kötet 1514 életutat tár fel. A szerző további két kötetben, 564 életrajzot bemutatva feldolgozta a szerzetesek megpróbáltatásait is.5 A 2078 katolikus között elenyésző a nácizmus üldözöttéinek száma. Hetényi ráadásul csakis a papságra és a szerzetességre koncentrált munkáiban, az üldözött hívőket nem vette figyelembe. Sem az én kutatásaim, sem pedig Hetényi Varga Károly feltárása nem teljes, nem lezárt. Hetényi, halála előtt már nem tudta összegyűjteni az üldözött apácákra vonatkozó adatokat, én pedig csakis a lefolytatott bírósági eljárásokat jegyzem fel magamnak, az ítélet nélküli internálások áldozatait nem. A rendelkezésre álló számok mégis megengedik, hogy következtetéseket vonjak le. Talán nem túlzó a becslés, hogy Magyarországon 1946 és 1972 között mintegy 200-250 politikai szándéktól vezérelt perben ítéltek el hozzávetőlegesen 1500-2000 katolikust.6 Ez évente átlagosan 60-80 főt jelentett, ami nem tűnik soknak az összes bírósági eljárás és az azokban elítéltek számához képest, de figyelembe kell venni, hogy a 26 év alatt, amíg katolikusok kerültek bíróság elé politikai okból, nem egyenletes az egyes korszakokban zajló üldözések, perek aránya. 1946 és 1948/49 között, talán ha fél tucat per zajlott, köztük a Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros és társai elleni 3 A totalitárius diktatúra természetesen nem tett különbséget az egyes egyházak és felekezetek közt az üldözést illetően. A protestáns egyházakat és az izraelita felekezetet, sőt az egyes kisegy- házakat, szektákat is érintették a koncepciós perek. 4 Hetényi Varga Károly. Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I. Abaliget, 1992.; Uő: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában II. Abaliget, 1994.; Uő: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában III. Abaliget, 1996. 5 Hetényi Varga Károly: Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában 1. Pro Domo, Pécs, 1999.; Uő.: Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában 2. Abaliget, 2002. 6 Budapest Főváros Levéltárában mintegy 230 katolikusok elleni pert lehet beazonosítani.
