A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Szabó Csaba: A katolikus egyház elleni koncepciós perek Magyarországon (1946-1972)
EGYHÁZ ELLENES KONCEPCIÓS PEREK MAGYARORSZÁGON (1946-1972) 853 per. Ugyanakkor 1949 és 1956 között minimum meghétszereződött a katolikusok elleni perek száma. Jellemző, hogy az egyes nagy monstre perek mellett megjelentek a mellékperek, a „holdudvarperek”, amelyek többnyire a nyilvánosság teljes kizárásával zajlottak. A Grősz-pernek 1951 és 1952-ből 24 mellékperét ismerjük mintegy 300 elítélttel. Nem lehet a katolikusok elleni perekhez számítani azokat a gazdasági és egyéb eljárásokat, amelyek természetesen jelentős számban érintettek katolikusokat is, de jellegük, irányuk más volt. Az ilyen ügyekben nem a vallásellenes szándék dominált. A katolikusok elleni perekben papok, szerzetesek és szerzetesnők, valamint világi személyek egyaránt érintettek. Utóbbiak között esetleg akadhattak olyanok is, akik nem voltak buzgó katolikusok, sőt akár ateistáknak is tekinthetők. A Pócspetri perben halálra ítélték és kivégezték Királyfalvy Kremper Miklóst, a község jegyzőjét, egykori „horthysta zászlóst”, aki egyébiránt a Magyar Kommunista Párt tagja volt. A forradalom és szabadságharc leverését követően, az 1956-os eseményekben való részvétel miatti megtorlásként mintegy fél tucat pert folytattak a katolikusok ellen. Egy újabb jelentős perhullám az 1960-as években indult, 1961 és 1972 között legalább harminc perben ítéltek el katolikusokat Magyarországon. A katolikus egyháztörténeti kutatások, de a 20. század második felét feldolgozó történetírás (elsősorban az egyháztörténet, a társadalomtörténet, a politikatörténet és a diplomáciatörténet) számára is nagy segítséget jelentene a Hetényi Varga Károly által összegyűjtött gazdag anyag elektronikus adatbázisba szervezése, kiegészítése. Az üldözött papok és szerzetesek, szerzetesnők életrajzait össze kellene vetni az egyházi sematizmusok adataival és a levéltári forrásokkal. Meg lehetne adni mindazon iratőrzőket, ahol az érintettekre nézve dokumentum lelhető fel (leginkább Budapest Főváros Levéltárában és a megyei levéltárakban őrzött jogszolgáltatási iratok, valamint az Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára iratai jönnek szóba). Megvalósulhatna egy számos lekérdezési módot lehetővé tevő adatbázis, sőt az egyes ügyeket az érintettek személyén keresztül akár „virtuálisan” egyesíteni is lehetne. Mindehhez némi anyagi támogatáson túl, valamilyen szervezeti háttérre és tudatosan szervezett kutatásra lenne szükség. * * * A katolikusok elleni perek jellemzői 1946 és 1948/49 között A második világháborút követően az első, katolikus papok és szerzetesek, valamint a velük kapcsolatban álló személyek elleni perekre már 1946-ban sor került. Ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy bennük még nem a katolikusok elleni politikai szándék dominált. A tény, hogy Kiss Szaléz és Olofsson Piacid ferences, illetve bencés szerzetes volt, ügyükben nem játszott döntő szerepet. Nem azért ítélték el őket, mert katolikus szerzetesek voltak. A háború után, amikor az országban sok fegyvert rejtettek el vagy csak egyszerűen elszórtak, a kamasz fiatalok szívesen Játszottak” a veszélyes esz
