A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Varga Zsuzsa: Nyugati nyitás a magyar agrárpolitikában az 1960-as években

NYUGATI NYITÁS A MAGYAR AGRÁRPOLITIKÁBAN AZ 1960-AS ÉVEKBEN 869

Habár tagságunk 1967-es megújítási kérelme kapcsán is jelentkeztek fenntartások a Szovjetunió részéről, mely nem volt tagja a szervezetnek, ez a kísérlet mégis sikerrel járt. 1967-ben Magyarország újra tagja lett a FAO-nak.* 23 A következő évben a FAO vezetője ötnapos látogatásra érkezett Magyarországra, 1970-ben pedig Budapesten rendezték meg az FAO európai konferenciáját.24

Korán megmutatkozott, mennyire hasznos volt a szervezethez való csatlakozás a „nyugati nyitás” tekintetében. Az 1968-as évben például 35 bizottsági ülésen, konferencián, tanulmányúton stb. vett részt magyar küldöttség, illetve 10 FAO-delegáció járt Magyarországon ugyanebben az évben.25 A csatlakozás elősegítette a tagországok közötti hatékony műszaki-tudományos tapasztalat- cserét és együttműködést, mint ahogy ezt az 1968-as Európai Regionális Konferencia a Szervezet európai munkájának egyik legfontosabb feladataként határozta meg.26 A magyar politikusok is igyekeztek kihasználni ezt: „hazánk szempontjából érdekes műszaki-technikai, továbbá statisztikai információk egyik forrásául kell számon tartani a FAO lehetőségeket.”27

A FAO-ba való belépés más előnyökkel is járt a magyar mezőgazdaság számára. Az említett rendezvények lehetőséget teremtettek a kapitalista államok hivatalos mezőgazdasági képviselőivel való közvetlen kapcsolatfelvételre, hiszen a legtöbb nyugat-európai állam, csakúgy, mint az USA tagja volt a szervezetnek.

Ebben a légkörben került sor az USA irányába történő nyitásra. Az előzmények között megemlítendő, hogy 1964-ben Johnson elnök a kelet-európai államok felé meghirdette a „hídépítés” politikáját. A Ford Alapítvány a State Department-tel való egyeztetés eredményeként a tudományos kutatások terén igyekezett kapcsolatokat kiépíteni a kelet-európai országokkal, illetve a kelet-európai szellemi elittel. 1964-ben a Ford Alapítvány és a Kulturális Kapcsolatok Intézete között kulturális és tudományos csereprogram jött létre. Ennek keretében magyar tudományos kutatók és művészek utazhattak az Egyesült Államokba.28

Addig azonban még évek teltek el, amíg az első magas szintű mezőgazda- sági delegáció kiutazhatott az USA-ba. 1969 szeptemberében Gergely István, a

üléséről készült jegyzőkönyvet. Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. november 7- 1958. január 25. Szerkesztette, a jegyzeteket és a bevezető tanulmányt írta: Baráth Magdolna. Magyar Országos Levéltár, 2009. 187-188.

23 A visszalépés előkészítésében nagy szerepet játszott Rómában a magyar származású Andrew de Vajda, aki a későbbiekben a Tisza-völgyi öntözőrendszer kiépítését már hivatalos FAO-megbí- zottként irányította. Köszönet dr. Vándor Péternek az információért. Lásd még: Andrew de Vajda: Adventure. Achievements. Altruism. The story of my life. Rome, 1983.

24 Varga Zsuzsanna: Az. agrárium 1945-től napjainkig. In: Agrárvilág Magyarországon, 1848- 2002. Szerk. Gunst Péter-Estók János-Fehér György-Varga Zsuzsanna. Bp., 2003. 312.

25 MÓL XIX-K-9-e 133. d. A FAO Magyar Nemzeti Bizottság 1968. évi kiutazási és meghívási terve és költségvetése.

26 MÓL XIX-K-9-e 36. d. Jelentés a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány részére a FAO Európai Regionális Konferenciájának 6. ülésszakáról. 1968.

27 MÓL XIX-K-9-ae 24. d. Emlékeztető a FAO információs tevékenységéről szerzett tapasztalatokról 1968.

28 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2. 7. 2. 1. d. 41-9/58/64. A Ford Alapítvánnyal kapcsolatos tapasztalatokról. L. még: Burhi László: Hadüzenettől rendszerváltásig. Az Egyesült Államok és Magyarország, 1941-1991. Akadémiai doktori értekezés. Bp. 2010. 196-197.