A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Varga Zsuzsa: Nyugati nyitás a magyar agrárpolitikában az 1960-as években
870 VARGA ZSUZSANNA miniszter termelési ügyekért felelős helyettesének vezetésével népes szakember-csapat látogatott az Egyesült Államokba. Bár ez a küldöttség amerikai cégek, és nem a minisztérium meghívására utazott az Egyesült Államokba, az út mégis félig hivatalossá vált, ugyanis az USA mezőgazdasági minisztériuma dolgozott ki számukra részletes programot, és a delegáció tagjai találkoztak az amerikai külügyminiszter és a mezőgazdasági miniszter helyetteseivel is.29 Az út célja a megelőző öt év tudományos, technikai, gyakorlati eredményeinek megtekintése volt, illetve tájékozódás azon állat- és növényfajták, termelési módszerek, eszközök iránt, amelyeket hazai körülmények között is hasznosítani lehetetett.30 Ezen célok mellett azonban nagy gondot fordítottak a magyar mezőgazdaság és az ország megismertetésére is.31 A meglátogatott cégek a kukorica-, cukorrépa-, szója-, illetve zöldségtermesztés terén számos új fajtát, termesztéstechnológiát és berendezést mutattak be a magyar vendégeknek. A delegáció tagjai, köztük a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója, Burgert Róbert különös figyelemmel tanulmányozták a kukoricatermesztést. A takarmánytermelés terén ugyanis Magyarország akkor még súlyos problémákkal küzdött. A tanulmányút végén lehetőség nyílt arra, hogy a Bábolnai Állami Gazdaság megvásároljon egy John Deer gépsort 6000 hektár kukorica műveléséhez.32 Magyarországon ezzel indult el az iparszerű kukoricatermelési rendszer meghonosítása. Ez a vásárlás szimbolikus jelentőségű volt. Új korszakot nyitott meg a magyar mezőgazdaság történetében. A Nyugatról átvett technológia eredményeként gyors ütemben modernizálódott Magyarországon nemcsak a mezőgazda- sági termelés, hanem vele együtt az élelmiszeripari feldolgozás is. Az agrárpolitika nyugati relációban elért sikereit a pártvezetés egyre inkább követendő példaként értékelte az 1960-as évek végén. 1970-ben az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottsága a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése terén így jelölte ki a követendő utat: „A tőkés országokkal szélesedő kapcsolatok megkönnyítik az új követelményekhez való alkalmazkodást, lerövidítik annak időtartamát. Megfelelő feltételek mellett törekedni kell a két országcsoport közötti gazdasági, tudományos-műszaki, kulturális kapcsolatok minden lehető módon történő szélesítésére, s a kapcsolatok szélesítésével vállalni kell az azokkal járó kockázatokat is. A megfelelő, versenyképes exportstruktúra kialakítása megköveteli az egész gazdaságpolitikának olyan továbbfejlesztését, tökéletesítését, ami lehetővé teszi, hogy a kereskedelem hagyományos formái és a gazdasági 29 MÓL XDÍ-K-9-ab 34. d. Tájékoztató jelentés a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány részére a mezőgazdasági szakdelegáció tanulmányútjáról. 1969. 30 MÓL XDÍ-K-9-ab 34. d. Úti beszámoló Amerika mezőgazdaságáról. Külön vizsgálat tárgya lehetne, milyen csatornákon keresztül ismertették Magyarországon az amerikai út tapasztalatait. Készült pl. két film, két könyv és számos újságcikk. S a delegáció résztvevői maguk is számos előadást tartottak országszerte. 31 MÓL XIX-K-9-ab 34. d. Gergely István 1969-es útjához ismertető anyagok Magyarországról. 1969. 32 Ehhez a vásárláshoz a devizahitel teremtett lehetőséget, melynek segítségével az adott vállalat korszerű, modern gépeket, technológiákat és know-how-t tudott vásárolni, s a hitelt csak később, a többlettermék exportjából kellett visszafizetni. Paul Marer: East-West Technology Transfer. Study on Hungary 1968-1984. Paris, 1986. 159-160.
