A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Varga Zsuzsa: Nyugati nyitás a magyar agrárpolitikában az 1960-as években

NYUGATI NYITÁS A MAGYAR AGRÁRPOLITIKÁBAN AZ 1960-AS ÉVEKBEN 867

kiemelt figyelmet szentelt a mezőgazdasági termelés fellendítésének, s ezzel összefüggésben nagy érdeklődést mutatott mind a szocialista, mind a tőkés országokban folyó agrárkutatások eredményei iránt.14

Az 1960-as évek első harmadában fokozatosan enyhült az ország nemzetközi elszigeteltsége is.15 A javuló nemzetközi feltételek közepette tovább bővültek a szakmai tapasztalatcsere lehetőségei. Egyre több nyugat-európai ország mutatott fogadókészséget a magyar delegációk üzleti vagy tudományos célú látogatásai iránt.

1960 novemberében tenyész-marhák és sertések vásárlása céljából jártak magyar szakemberek Angliában. 1961 nyarán Svédországba utazott magyar delegáció tenyész-sertések vásárlása céljából. A számos kisebb-nagyobb méretű üzem megtekintése mellett, meghívták őket néhány tudományos intézménybe is (pl. hízékonyságvizsgáló állomásra, sertéstenyésztési ellenőrző állomásra stb.). 1961-ben a dán kísérletügyi és állattenyésztési szervezetek meghívásának tett eleget a magyar fél, s még ugyanabban az évben Losonczi Pál földművelésügyi miniszter vezetésével is járt delegáció Dániában. 1961-ben két agrár- küldöttség is ellátogatott a szomszédos Ausztriába. Az egyik a szőlő és gyümölcstermesztés tanulmányozásával foglalkozott, a másik pedig a hús és baromfipiac működésének jellegzetességeit vizsgálta. 1961 őszén és 1962 nyarán Olaszországban jártak magyar szakemberek, hogy tanulmányozzák a keveréktakar- mány-gyártás legújabb eredményeit. 1962 szeptemberében Erdei Ferenc, mint a Szövetkezeti Tudományos Tanács elnöke Bécsbe látogatott, ahol fogadta őt az osztrák földművelésügyi miniszter.16

Az ilyen jellegű nyugat-európai utakról eleinte csak a szűk szakmai közönségnek szóló lapokban (Baromfiipar, Szőlészet, Magyar Állatorvosok Lapja, Borgazdaság stb.) jelent meg egy-egy cikk, a későbbiekben aztán egyre nagyobb publicitást kaptak. 1963-ban jelent meg az első olyan kötet, amely a mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek széles tábora számára igyekezett összefoglalni „a magas termelési színvonalú kapitalista országokban tett utazások tapasztalatait”.17 A Földművelésügyi Minisztérium termelési ügyekért felelős miniszterhelyettese, Keserű János a kötethez írt előszóban így méltatta ezt az újszerű vállalkozást:

„A könyv nyugati, kapitalista országok mezőgazdasági üzemeiben szerzett tapasztalatokról szól! Olyan kapitalista országok mezőgazdasági üzemeiről, amemunizmus építőinek kongresszusa, 1961. október 17-31. Részlet az SZKP XXII. kongresszusának anyagaiból. Bp. 1961. 213-214.

14 Nem véletlen hát, hogy amikor 1964 tavaszán Ny. Sz. Hruscsov Magyarországra látogatott, a mezőgazdasági üzemek közül elsőként Bábolnára vitték el, ahol Burgert Róbert igazgató büszkén számolt be a hároméves baromfiprogram eredményeiről, s arról is, hogy rendszergazdaként hozzáláttak az iparszerű baromfihús- és tojástermelési rendszer elterjesztéséhez a kevésbé tőkeerős gazdaságokban. Magyar Mezőgazdaság, 1964/15. 1.

15 Magyarország nemzetközi megítélése különösen azután változott nagyot, hogy az amerikai-magyar titkos tárgyalások eredményeként a magyar kérdés 1962 végén lekerült az ENSZ napirendjéről. Békés Csaba: A kádári külpolitika 1956-1968. Rubicon, 9 (1998/1) 19-22.

16 Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964. Bp. 2000. 229-233.

17 Mezőgazdasági üzemekben Skandináviától Itáliáig. Szerk. Romány Pál. Bp. 1963.