A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Sipos Levente: Részleges közkegyelem 1959-ben és 1960-ban
830 SIPOS LEVENTE soltakról szintén fel kellett küldeni egy másik jegyzéket tájékoztatásul június 15-ig). Ott politikai szűrőn, revízión mentek át a javaslatok és a maradék került az Elnöki Tanács elé. E paragrafus csekély eredményt hozott. Az igazságügy-miniszter felterjesztésében azt javasolta, hogy a polgári bíróságok által elítéltek közül 37-et helyezzenek szabadlábra, 24-nek a büntetését mérsékeljék, a katonai bíróságok elítéltjei közül 60-an szabaduljanak ki a börtönből és ötnek a büntetését mérsékeljék.25 A Legfelsőbb Bíróság különtanácsa, majd népbírósági tanácsa által első fokon elítéltek ügyének megvizsgálására szintén alakult egy háromtagú bizottság (elnöke dr. Vida Ferenc, tagjai dr. Béres Miklós és dr. Korom Mihály), a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumának különtanácsa által első fokon elítéltek ügyében úgyszintén létrejött egy háromtagú bizottság. E két bizottság júliusban úgy zárta működését, hogy egyetlen egy elítélt kegyelemben részesítését sem javasolta!26 Az igazságügy-miniszter március 27-én elküldte a belügyminiszternek a 0042/1959. sz. végrehajtási utasítás tervezetét azzal, hogy még aznap közölje esetleges észrevételeit, mert 31-én a végrehajtásban részt vevő szervek vezetői részére értekezletet tartanak és szétosztják a rendelet és az utasítás szövegét. Kérte, intézkedjen, hogy a rendőrségi és a büntetésvégrehajtási szervek a teendőikre megfelelő utasítást kapjanak. Kiemelte a szabadulok kioktatásának fontosságát (a szabadulás utáni magatartás és annak lehetséges következményei, jelentkezési kötelezettség a lakóhely szerinti rendőrségen). Dr. Kovács Gyula, a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka rögtön az értekezlet után, március 31-én elküldte 8/1959. sz. parancsát a börtönparancsnokoknak a közkegyelem folytán szabadulókkal kapcsolatos eljárásról.27 A 14 pontba sorolt feladatok között szerepelt, hogy az elítéltek előtt ki kell hirdetni a rendeletet. A szabadulás április 3-tól kezdődik. Reklamáció esetén ki kell vizsgálni, jogos-e. Ahonnan sokan szabadulnak, autó vigye őket a vasútállomásra. A hazautazást lehetőleg az esti, éjszakai órákban kell lebonyolítani. „Minden szabadulót tiszta, vasalt és rendbehozott alsó- és felsőruházatban, valamint jó állapotban levő lábbelivel kell szabadítani. Biztosítani kell a tisztálkodást és azt, hogy a szabaduló meg legyen borotválva. Ha a szabaduló megfelelő saját ruhával, lábbelivel nem rendelkezik, úgy őt segélyruhával, cipővel kell ellátni.” Minden közönséges és értékletéti tárgyat vissza kell adni. Minden szabadulót el kell látni egy napi száraz élelemmel. A hazautazást saját költséggel kell fedezni, de ha a szabadulónak nincs pénze, meg kell venni részére a menetjegyet. A parancs azzal zárult, hogy „a közkegyelemről szóló törvényerejű rendelet pontos és maradéktalan végrehajtása fontos államérdek.” A végrehajtásról beszámoló összesítő jelentések28 szerint a közkegyelem alá esők túlnyomó többsége néhány napon belül visszanyerte szabadságát. A 25 MOL M-KS 288. f. 30/1959/1. ő. e. 19. 1. 26 Zinner Tibor: A kádári megtorlás rendszere. Hamvas Intézet, 2001. 424. A kötet sok, a büntetőpolitika témakörébe vágó dokumentumot és iratrészletet közöl kommentárral, összekötőszöveggel, és önálló elemzések is olvashatók benne. 27 MÓL XIX-B-l-az 2-583/1959. 41. d. 28 MÓL M-KS 288. f. 30/1959/1. ő. e. 6-19. 1. Az itt található három jelentés közül kettőt közöl: Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez. 4. k. I. m. 988-994.
