A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Sipos Levente: Részleges közkegyelem 1959-ben és 1960-ban

825

nását az ország területéről, ő nem élt a lehetőséggel, elhárította a felvetést. Tudatában volt a szovjet katonaság puszta jelenlétének belpolitikai visszatartó hatásával, ha nem is ezzel magyarázta álláspontját. Lemondott - s a megtorlásért viselt felelősség mellett ezért is történelmi felelősség terhelte - a magyar-szovjet kapcsolatokat tartósan terhelő ballaszttól való megszabadulásról, a magyar szuverenitást jelentős mértékben helyreállító katonai kivonulásról.13

A forradalom résztvevőit is érintő kegyelemgyakorlás első apró jele a Politikai Bizottság 1958. augusztus 18-ai ülésén hozott határozat, mely megbízta a belügyminisztert, dr. Nezvál Ferenc igazságügy-minisztert és dr. Szénási Géza legfőbb ügyészt, hogy vizsgálják meg Zelk Zoltán költő és néhány más olyan elítélt büntetésének felfüggesztését, akik „őszintén megbánták a népi demokrácia ellen elkövetett bűnüket”.14 A következő lépés a testület november 5-ei ülésén történt, amikor Kádár ismertette Bereczky Albert református püspök levelét, amelyben kérte a Nagy Imre és társai perben elítélt, beteg Tildy Zoltán amnesztiában részesítését. A PB ezt ugyan elutasította azzal, hogy kérése egyelőre nem időszerű, de felszólította a Belügyminisztériumot, vizsgálja meg részleges amnesztia lehetőségét április 4. alkalmából.15

A Nagy Imre és társai elleni per, valamint a forradalom más ismert vezetői elleni koncepciós perek lezárulása után Kádár fellélegezhetett, leszámolt politikai ellenfeleivel. Hazajöhettek a Romániába deportált csoport azon tagjai, akiket nem állítottak bíróság elé, még előttük visszatérhettek a Szovjetunióba került régi vezetők is Rákosi és Gerő kivételével. A Központi Bizottság 1958. október 13-ai ülésén bejelentette, hogy a büntetőpolitika végrehajtásának keretében „a fő politikai ügyek le vannak zárva”. Úgy összegezte, hogy „a felelősségre vonások az ellenforradalmi jellegű bűncselekményeknél bizonyos értelemben le vannak zárva, más értelemben nincsenek még lezárva. Le vannak zárva abban az értelemben, hogy egyetlen egy országos fontosságú vagy kihatású, vagy jelentőségű büntetőeljárás már nincs, vagy amelyben olyan személyek szerepelnének, akiknek elítélésével országos vagy nemzetközi visszhangra kellene számítani.. . Azonban van kb. 600 általában kisebbrendű ügy”, amely szerinte nem nagy szám ahhoz képest, hogy 14 000 ember ügyében a büntetőeljárást lezárták.16

Megnyugtatták a vezetést az 1958. novemberi országgyűlési és tanácsválasztások, amelyeket - igaz, erős rendőrségi készültség közepette - zavartalanul bonyolították le. A pacifikálás, az élet normalizálódása az adott viszonyok között előrehaladt. Szervezett, nyílt ellenzéki vagy ellenséges fellépéstől már

RÉSZLEGES KÖZKEGYELEM 1959-BEN ÉS 1960-BAN

13 Lásd Sipos Levente: Miért ragaszkodott Kádár János a szovjet csapatokhoz? Ring, 1990. július 4. 14-16.

14 MOL M-KS 288. f. 5/91. ő. e. Október 14-én a PB hozzájárult, hogy Zelk, Varga Domokos író és Németh Béla volt nagybudapesti munkástanácstag szabadlábra kerüljön. Börtönbüntetésüket próbaidőre félbeszakították. (MÓL M-KS 288. f. 5/99. ő. e.)

15 MÓL M-KS 288. f. 5/102. ő. e. A Népszabadság 1959. április 3-án közölte az MTI-hírt, hogy az Elnöki Tanács Tildy hátralevő büntetésének végrehajtását megbánó magatartására és idős korára való tekintettel felfüggesztette. Az előterjesztésben Nezvál hivatkozott Tildy 1945 utáni érdemeire is. (MÓL XVIII-2-c 1960. 110/a d. 006/5/1959.)

16 KB-jegyzőkönyvek 1957-1958. 546.