A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Sipos Levente: Részleges közkegyelem 1959-ben és 1960-ban

825 nását az ország területéről, ő nem élt a lehetőséggel, elhárította a felvetést. Tu­datában volt a szovjet katonaság puszta jelenlétének belpolitikai visszatartó ha­tásával, ha nem is ezzel magyarázta álláspontját. Lemondott - s a megtorlásért viselt felelősség mellett ezért is történelmi felelősség terhelte - a magyar-szovjet kapcsolatokat tartósan terhelő ballaszttól való megszabadulásról, a magyar szu­verenitást jelentős mértékben helyreállító katonai kivonulásról.13 A forradalom résztvevőit is érintő kegyelemgyakorlás első apró jele a Poli­tikai Bizottság 1958. augusztus 18-ai ülésén hozott határozat, mely megbízta a belügyminisztert, dr. Nezvál Ferenc igazságügy-minisztert és dr. Szénási Géza legfőbb ügyészt, hogy vizsgálják meg Zelk Zoltán költő és néhány más olyan el­ítélt büntetésének felfüggesztését, akik „őszintén megbánták a népi demokrá­cia ellen elkövetett bűnüket”.14 A következő lépés a testület november 5-ei ülé­sén történt, amikor Kádár ismertette Bereczky Albert református püspök leve­lét, amelyben kérte a Nagy Imre és társai perben elítélt, beteg Tildy Zoltán am­nesztiában részesítését. A PB ezt ugyan elutasította azzal, hogy kérése egyelőre nem időszerű, de felszólította a Belügyminisztériumot, vizsgálja meg részleges amnesztia lehetőségét április 4. alkalmából.15 A Nagy Imre és társai elleni per, valamint a forradalom más ismert vezetői elleni koncepciós perek lezárulása után Kádár fellélegezhetett, leszámolt politi­kai ellenfeleivel. Hazajöhettek a Romániába deportált csoport azon tagjai, aki­ket nem állítottak bíróság elé, még előttük visszatérhettek a Szovjetunióba ke­rült régi vezetők is Rákosi és Gerő kivételével. A Központi Bizottság 1958. októ­ber 13-ai ülésén bejelentette, hogy a büntetőpolitika végrehajtásának kereté­ben „a fő politikai ügyek le vannak zárva”. Úgy összegezte, hogy „a felelősségre vonások az ellenforradalmi jellegű bűncselekményeknél bizonyos értelemben le vannak zárva, más értelemben nincsenek még lezárva. Le vannak zárva abban az értelemben, hogy egyetlen egy országos fontosságú vagy kihatású, vagy je­lentőségű büntetőeljárás már nincs, vagy amelyben olyan személyek szerepel­nének, akiknek elítélésével országos vagy nemzetközi visszhangra kellene szá­mítani.. . Azonban van kb. 600 általában kisebbrendű ügy”, amely szerinte nem nagy szám ahhoz képest, hogy 14 000 ember ügyében a büntetőeljárást lezár­ták.16 Megnyugtatták a vezetést az 1958. novemberi országgyűlési és tanácsvá­lasztások, amelyeket - igaz, erős rendőrségi készültség közepette - zavartala­nul bonyolították le. A pacifikálás, az élet normalizálódása az adott viszonyok között előrehaladt. Szervezett, nyílt ellenzéki vagy ellenséges fellépéstől már RÉSZLEGES KÖZKEGYELEM 1959-BEN ÉS 1960-BAN 13 Lásd Sipos Levente: Miért ragaszkodott Kádár János a szovjet csapatokhoz? Ring, 1990. júli­us 4. 14-16. 14 MOL M-KS 288. f. 5/91. ő. e. Október 14-én a PB hozzájárult, hogy Zelk, Varga Domokos író és Németh Béla volt nagybudapesti munkástanácstag szabadlábra kerüljön. Börtönbüntetésüket próbaidőre félbeszakították. (MÓL M-KS 288. f. 5/99. ő. e.) 15 MÓL M-KS 288. f. 5/102. ő. e. A Népszabadság 1959. április 3-án közölte az MTI-hírt, hogy az Elnöki Tanács Tildy hátralevő büntetésének végrehajtását megbánó magatartására és idős korára való tekintettel felfüggesztette. Az előterjesztésben Nezvál hivatkozott Tildy 1945 utáni érdemeire is. (MÓL XVIII-2-c 1960. 110/a d. 006/5/1959.) 16 KB-jegyzőkönyvek 1957-1958. 546.

Next

/
Thumbnails
Contents