A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Sipos Levente: Részleges közkegyelem 1959-ben és 1960-ban

Sipos Levente

RÉSZLEGES KÖZKEGYELEM 1959-BEN ÉS 1960-BAN

Szánkig ér a sötét,

Csak a fülünk szabad...

Cellaszűk a világ s csillag-határtalan.

Illyés Gyula: Sötét {Elet és Irodalom, 1960. szeptember 23.)

Már 1957 őszén - amikor az 1956-os októberi forradalomban és annak utóvédharcaiban részt vevők elleni kegyetlen megtorlás1 addigi „hozamával” elégedetlen Kádár-Münnich-Marosán-Biszku-kvartett és a Politikai Bizottság mint testület még kérlelhetetlenebb, a legszigorúbb ítéletek meghozatalára sarkallták az ügyészségeket és a bíróságokat a forradalom politikai vezetői és a fegyvert ragadó szabadságharcosok elleni perekben - felmerült a kegyelem, az amnesztia fogalma. Igaz, nem az „56-osokra” gondoltak.

Az MSZMP Politikai Bizottsága 1957. december 10-én tárgyalt egy előterjesztést - az ötvenes évek pártzsargonjának bevett kifejezésével - a büntetőpolitikáról, s ebben olvasható, hogy „azoknak a büntetését, akiket a bíróságok 1956. július 31. előtt közönséges bűntett miatt 5 évet meg nem haladó börtönbüntetésre ítéltek, ha az ellenforradalom alatti magatartásuk kifogás alá nem esik és nem visszaesők, illetőleg szokásos bűnözők, 1958. április 4-én felére kell csökkenteni.” Ez az amnesztia fogalomkörébe vágó kedvezmény lett volna. Az előterjesztés egy másik javaslata szerint „azoknak a dolgozó parasztoknak, tsz-tagoknak, állami gazdasági dolgozóknak és mindazoknak, akik ... a folyó évben mezőgazdasági munkák elvégzése miatt büntetésük kitöltésére halasztást kaptak, ha büntetésük egésze vagy hátralevő része az egy esztendőt nem haladja meg, egyéni kegyelemben részesítendők.”2

Ezek a javaslatok nem filantróp érzületből születtek, hanem nagyon is praktikus okból: túlzsúfoltak a börtönök, nehéz elhelyezni az új rabokat. Markója

1 A megtorlások éveinek bírósági gyakorlatával, a politikai bűnnek számító cselekmények értelmezésével foglalkozik: Kahler Frigyes: Joghalál Magyarországon 1945-1969. Zrínyi Kiadó, 1993. 23^16.

2 A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei. 1957. július 2.-de- cember 28. (A továbbiakban: PB-jegyzőkönyvek.) Szerk.: Baráth Magdolna és Feitl István. Magyar Országos Levéltár, Bp., 2006. 944.