A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Simándi Irén: „Mi újság a piacon?” Közellátási helyzetkép a rádióban 1946
813 A budapesti burgonyajegyek a 9-es számú szelvények voltak, amelyekre 1 kg burgonyát osztottak ki szabott áron. A műsor készítői ezt az információt csak beolvasták, de a burgonya „kiosztását még nem sikerült” felfedezni. Ugyanez vonatkozott a savanyú káposztára is. A hallgatókat a továbbiakban arról tájékoztatták, mi kapható az élelmiszerjegyekre. A februári zsírszelvényt - ha maradt valakinél - már nem lehetett a kiskereskedőknél beváltani, csak a henteseknél, vagy a Községi Élelmiszer Üzemnél, illetve az Általános Fogyasztási Szövetkezeteknél. A közellátási miniszter Nagy-Budapestre vonatkozó rendeletében március hónapra a felnőtteknek és a gyerekeknek egyaránt az élelmiszerjegyre fejenként 2 dkg élesztőt utalt ki. „Az alap élelmiszerjegyek A szelvényére egy doboz gyufa vásárolható hatósági áron, reméljük e hó folyamán a második gyufa kiosztására is sor kerül. A gyermekek élelmiszerjegyére egyenlőre a I. szelvényre 10 dkg ömlesztett sajtot osztanak ki.” A tejszolgáltatás rendje nem változott, vagyis az „A” jelű jegyre „napi 3 deciliter, B jelzésű jegyre másodnaponként 2 deciliter”, a „C” jelzésűre pedig a „szabadtejből 2 deciliter tejet” osztottak ki. A gyermekek hat éves korig és a terhes, szoptatósanyák márciusban „negyed kilogramm cukrot kapnak az ír cukor mennyiségből”. Az információk szerint tíz nap alatt „közel tizenötezer anya jelentkezett” cukorért. A rovat munkatársai hírként hallották, hogy Hódmezővásárhelyen cukorgyárat alapítottak. A gyár a cukor előállításához kukoricát és kenyérgabonát használt fel. Az új technológiával naponta 120-180 kg cukrot állított elő, amelyhez 4-5 mázsa gabonára is szükség volt. Az így készült cukor olyan anyagokat tartalmaz - vizsgálati eredmények alapján -, amelyek jó hatással vannak a szív, vese és májbetegségekre. „A szükség, ínség bizony a tudományos kutatásra serkentően hat, megfeszített erővel és munkával keresnek pótlást a szűkösen lévő anyagokra.” Piaci helyzetkép következett a műsorban. Zöldségekből több helyen volt kapható zöldhagyma, káposzta, kelkáposzta, karalábé, cékla, feketeretek, zeller, torma. Egyes árusoknál karfiol és sóska is vásárolható volt. Az árak a bővülő felhozatal mellett is emelkedtek. Nagy áreltérések voltak megfigyelhetők a zöldféléknél a piaci, a csarnoki és az őstermelői árak között. Gyakran volt megfigyelhető, hogy az őstermelők sokkal magasabb árat kértek, mint a „hivatásos” árusok. A gyümölcs- árusoknál nagyon szép alma volt, az ára azonban állandóan emelkedett. A baromfipiacon az előző héthez képest élénkebb volt a forgalom, a főváros piacaira nagyobb szállítmány futott be. A köz ellátásügyi miniszter engedélyezte, hogy a vendéglátó ipari üzemekben „vasárnapra és csütörtökre” baromfiból és vadhúsból, valamint ezek belsőségeiből készült ételek legyenek kiszolgálhatok. A piacokon a vadhús már nem nagyon volt látható. A műsor szerkesztői információt gyűjtöttek a zsírszalonna és a zsír árának változásáról az előző hetihez képest. Az árak alig észrevehetően csökkentek ugyan, de a vásárlók „nagy része számára” még mindig megfizethetetlenek maradtak. Megfigyelhető volt, hogy a csarnokokban és a piacokon is több húsféle volt, ezek a áruk korábban csak a „belvárosi kereskedőknél” voltak jellemzőek. A húskészítményeket, a különböző kolbászokat, a parizert, a virsliket, stb. a KÖZELLÁTÁSI HELYZETKÉP A RÁDIÓBAN 1946
