A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Seres Attila-Vida István: A szovjet-jugoszláv viszony kérdése az SZKP KB Elnökségének ülésein, (1955-1958). Dokumentumok
790 SERES ATTILA-VIDA ISTVÁN gató munkás, a tanácselnök munkás, a pártsejt titkára szintén munkás. Beszélnek oroszul. Sok a fiatal. Szlovénia. Fogadás. Az emberek szívélyesen fogadtak, Baumanszkij-dol- gozókat láttunk.27 Visszafogott ebéd. Kávé előtt köszöntő a vendégeknek. A párt álláspontja felől közelítettem a válaszban, Sztálinról is beszéltem. Zágráb. Jól fogadtak. Csodálatos emberek. Itt is a párt álláspontját ismertettem. „Megszimatoltak minket”. Babel szavait idéztem. A vonaton. Ebédnél Vidic-tyel beszélgettünk. Azt mondta: „Nem azt mondják nekünk, amit másoknak”. Én: „És Önök sem mondanak el nekünk mindent, amit másoknak elmondanak.” Belgrád. Záróülés. Sepilov elhozta a levéltervezetet a pártvonalat illetően. De már kevés idő maradt. Megegyeztünk a közös nyilatkozat megszövegezésének formájáról és az aláírásáról. Tito a következő kijelentést tette: „Tessék, a sajtóban azt írják, hogy Jugoszlávia győzött. Ez nem igaz”. Államközi téren megegyeztünk, gazdasági téren még tárgyalni kell (ő javasolta), pártvonalon küldünk egy levelet. Publikálni kell. A teljes levelezést publikálni kell. A Balkán Paktumról.28 De hát ez mikor volt (milyen körülmények között). A törököket nem szeretik. Gazdasági és kulturális vonalon a görögöket le kell választani, akkor a törökök egyedül maradnak. A törököket fel kell használni az arab országok feltartóztatására. Nasszer jól viszonyul a Szovjetunióhoz. A NATO-ról.29 Ideológiai blokk. Tito: „Nem szabad megengedni, hogy Kelet-Németország beolvadjon [az NSZK-ba] ”, Nem utasította el az NDK elismerését. India és Burma kommunista pártjairól (kritizálta szektás jellegüket). Beszélgetés Kardelj-jel. Az Olasz Kommunista Párt - jó. Thorezről („monsieur Thoreznek” nevezte). 27 Nyilván azokról a jugoszláv állampolgárokról van szó, akik a szovjet-jugoszláv kapcsolatok megszakításáig Moszkvában dolgoztak és éltek. Ennek igazolásául szolgálhat Hruscsov replikája Bulganyin beszédekor az 1955. júliusi plénum idején: „Sok olyan emberrel találkoztunk Jugoszláviában, akikkel még a Baumanszkij kerület aktívájának ülésén és más gyűléseken találkoztunk.” (L. Szovjetszko-jugoszlavszkie otnosenyija Isztoricseszkij Arhiv, 1999. 5. sz. 29.) 28 A Balkáni Paktum Jugoszlávia, Törökország és Görögország által 1953 és 1955 között létrehozott katonai-politikai szövetségi rendszer. E szövetségi rendszert alapozta meg az 1953. február 28-án Ankarában megkötött barátsági és együttműködési egyezmény (ankarai egyezmény) és az 1954. augusztus 9-én Bledben kötött „szövetségi, politikai együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási” egyezmény (bledi egyezmény). 1955 végétől a szövetségi rendszer válságba jutott és szétesett. 29 Malin megjegyzését Hruscsovnak az SZKP KB 1955. júliusi plénumán elmondott beszéde alapján lehet rekonstruálni: „Az észak-atlanti blokk kapcsán a jugoszláv delegátusok kijelentették, hogy Jugoszlávia negatívan viszonyul e blokkhoz, mivel annak határozottan ideológiai jellege van, és a kommunizmus elleni harc érdekében hozták létre”. (L. Szovjetszko-jugoszlavszkie otnosenyija. Isztoricseszkij Arhiv, 1999. 2. sz. 32.)
