A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Búza János: Egy nagykőrösi nemes győri kapcsolatai a 17. század közepén

Búza János

EGY NAGYKŐRÖSI NEMES GYŐRI KAPCSOLATAI A 17. SZÁZAD KÖZEPÉN

Az erődváros1 - Győr - mészárosból lett nemes és tekintetes kereskedő polgára, Czentner Farkas - született Wolf Czentner2 - 1642 tavaszán3 mondta tollba testamentumát. Adósainak teljes köre és a kintlévőség összege nem állapítható meg pontosan, mert a feljegyzéseit tartalmazó „Laistromokat” nem csatolták4 a végrendelethez. Mivel az egyébként is nehezen elérhető teljesség csekély reménye sem áll fenn, eléggé el nem marasztalható szerzői önkénnyel csupán azoknak az adósoknak a neve álljon itt, akiknek a testamentum szerinti tartozása elérte, illetve meghaladta a 100 tallért. A 100 talléros alsó határ szerint nevesített adósok a Kecskeméttől Nagymartonig terjedő, délkelet-északnyugati irányú - változó mélységű - sávban laktak.

Kecskemétről Cseh [’Cheh’l Mihály 200, Szabó Benedek 909, Szilágyi Mihály 300 és Szűcs [’Szwch’j Márton 200 tallérral5 tartozott, Kőrös [= Nagykőrös] lakói közül Szarka János 600 + 5 tallért vett át Czentner Farkastól 1642. február 11-én; Balaton[fő]kajárról Tott István 198 tallérral és 1 forinttal, Va- szarról Meszey Mihály 100 tallérral maradt a győri kereskedő adósa. Czentner urunk nyugat-dunántúli mészárosoknak is hitelezett: Sopronból Magos István adóslevéllel 350, Ruszt két lakosa - Mészáros Lénárt és Mészáros György együttesen - 250, Nagymartonból pedig Mészáros Mihály 229 Vt tallérral tartozott neki. A szentmiklósi [?] Vincze Gergely és Gál András közös tartozása 150 tallérra rúgott. A lakóhelyük említése nélküli - talán győri - adósok a következők:

1 Gecsényi Lajos: Győr erődváros kiépítése a 16. század második felében. In: Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből. Szerk. Katona Csaba. Győr 2008. 445-452. E kötet tartalmazza Gecsényi Lajos tanulmányai közlésének eredeti helyét és idejét, 493-495. Az alábbiakban e 2008-ban megjelent tanulmánykötet oldalszámaira hivatkozom. Gecsényi Lajos: A 16-17. századi magyarországi városfejlődés kérdéséhez (Az erődváros megjelenése). In: Gecsényi L.\ Gazdaság, társadalom, igazgatás, i. m. 213-227.

2 Gecsényi Lajos: Die Rolle der Stadt Győr (Raab) im Ost-West-Rinderhandel im 16./17. Jahrhundert. In: Burgenland in seiner pannonischen Umwelt. Festgabe für August Emst. Eisenstadt 1984. (Burgenländische Forschungen, Sonderband VII.) 92.

3 Czentner Farkas végrendelete. Győr, 1642. március 26. In: Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból. II. 1631-1654. Győr 1996. 85-86.

4 „Az teob Adósságok az kik unnak, ky teczenek az Laistromokbol. ” Czentner Farkas végrendelete. Horváth J.: Győri végrendeletek i. m. II. 86.

5 Győr kereskedelemtörténetében - Szűcs Márton kivételével - már említést nyert három kecskeméti lakos, vö.: Gecsényi L.: Győr kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVII. században. In: Gecsényi L.: Gazdaság, társadalom, igazgatás, i. m. 260.