A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Máthé Gábor: Különös közjogi felhatalmazások (1944-1949)

760

MÁTHÉ GÁBOR

zetgyűlési elfogadásával (1946: XXVIII. te. - 1947. február 28-ig) így nyitva maradt a kizáró feltételek jogértelmezésének kérdése.

A felhatalmazás körében sajátos formaként értékelhető egy korábbi törvényben, törvényjavaslat benyújtására kötelezés időtartamának ismételt meghosszabbítása. Ez történt ugyanis a szénbányák államosítása - 1946: XIII. te. - kapcsán. E jogszabály az állami tulajdonbavétel ellenében kártalanítást írt elő, s erről az iparügyi miniszternek később beterjesztendő törvényjavaslattal kellett gondoskodnia. Mivel a nemzetgyűléshez történő előterjesztés határidejének lejárta és a kormánynak adott időleges felhatalmazás lejárta - véletlenül - egybeesett, így „öszvér megoldásként” a rendeleti és a törvényjavaslatra vonatkozó felhatalmazás az 1946: XXVIII. te.-ben egybeolvadt. A szokatlan párosítás kényszerét a miniszteri indoklás az államosításról szóló törvény körülményeivel magyarázta. A törvényhozást ennek az intézkedésnek a meghozatalánál az vezette, hogy a törvény alkotásának idejét nem tartotta még alkalmasnak arra, hogy a kártalanítás kérdését olyan jogszabállyal rendezze, amely számot vethet az állami tulajdonba kerülő vagyon értékével, jövedelmezőségével. Noha időközben a szükséges adatok alapján a kártalanítási törvényjavaslat előkészítése befejeződött, mégis további információt igényelt a végleges tervezet előkészítése. A törvényhozás a nemzetközi tárgyalások elhúzódása folytán a békeszerződés következtében Magyarországra háruló terheket pontosan nem ismerhette. Ezért nem vállalkozott gyors állásfoglalásra, a kártalanítás mértékénél az ország közhiteiét tartotta szem előtt, s „valóság szilárd alapjától” eltérés pedig olyan terheket rótt volna az államháztartásra, amelynek viselésével azt nem terhelhette.11

A rendeletek kibocsátására hozott felhatalmazási törvények sorában érdemi változásra már csak egy alkalommal került sor. Az 1947: VIII. te. hatálya (1947. május 31-ig) a Dinnyés-kormány hivatalbalépésével szűnt meg.12 Az ezt meghosszabbító felhatalmazás - 1947: XVI. te. - szeptember 30-ig szólt ugyan, de az augusztusi választások folytán a kormányváltozás miatt szeptember 24- vel hatályát vesztette.13 Ebben a helyzetben született meg a felhatalmazások rendjét a korszak végéig meghatározó 1947: XXVI. te. Előkészületi munkálataira jellemző, hogy a pártközi értekezlet határozatának megfelelően a javaslaton lényeges változtatásokat vezetett át a törvényelőkészítő osztály.14 Az eredeti szerkezethez képest szembetűnő az eddig általában negyedéves időtartamok helyett a félévet meghaladó terminusok rendszeresítése. Minőségi változást jelentett a rendeleti úton történő kormányzás parlamenti jóváhagyásának további gyakorlata.15 Szóltunk arról, hogy a rendeleteket a felhatalmazás lejártát követő első ülésen a Nemzetgyűlésnek jóváhagyás végett kellett bemutatni. A választásokkal újjáalakult országgyűlés azonban már nem vindikálta magának

11 A kártalanítási törvényjavaslat benyújtási határidejének módosítására 1. az 1947: XV és XVI. törvénycikkeket. 1947. év Hatályos Jogszabályai Budapest, 1948.

12 MÓL XIX-E-l-c 241/1947.

13 Uo. 2083/1947.

14 Uo. 3620/1947.

15 Uo. 1277/1948; 5155/1948 (1: 1948: XXIV te.), 2266/1949. évi XVII. törvény).