A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Máthé Gábor: Különös közjogi felhatalmazások (1944-1949)

KÜLÖNÖS KÖZJOGI FELHATALMAZASOK (1944-1949) 761 ezt a jogot, a „normakontrollt” a Politikai Bizottságra bízta. A minisztertanács­ban elfogadott rendeletet a kormány ugyan köteles volt e szűkebb testület elé terjeszteni utólagos jóváhagyás céljából, ami természetesen nem akadályozta abban, hogy azokat még a bemutatást megelőzően kihirdesse. A Politikai Bi­zottság pedig ellenőrzési jogkörében jelentéssel tartozott az országgyűlésnek. Az 1947. évre szóló fent vázolt rendeleti jogalkotást tárgyazó felhatalma­zások mellé még egy különös tartalmú és „terjedelmű”, sajátos jogforrási for­mában megjelent szabályozást kell érinteni. A Párizsban 1947. február 10-én kelt békeszerződést becikkelyező 1947: XVIII. te. - az 1947. évi Országos Törvénytárban - 1947. július 25-én jelent meg. A VIII részből álló kontraktust VI melléklet egészítette ki. A 13 szerződő fél aláírásához kapcsoltan, 3-5 §§ megjelöléssel - két korlátozással - teljeskörű felhatalmazás található. A „békeszerződés végrehajtására, a szerződés rendel­kezései által megkívánt bármely, a törvényhozás hatáskörébe tartozó magánjogi, perjogi, büntetőjogi vagy pénzügyi vonatkozású rendelkezést, s evégből fennál­ló törvényektől eltérő rendelkezéseket is megállapíthatott a kormány.” A kizá- ró-korlátozás közjogi indíttatású volt. E tárgyban eredendően nem, míg a fent felsorolt négy relációban az 1946: I. tc.-vel nem ütközhettek a rendelkezések. E felhatalmazás hatálya pedig 1948. december 31-ig terjedt.16 Végül a felhatalmazásokra vonatkozó jogalkotás nóvumaként említendő az 1947: XXVI. te. speciális rendelkezése (3. §). Ez a sajátos ex-lex állapot kíván­ta áthidalni, ami a kormányváltozás (szeptember 24.) és az újabb felhatalmazá­si törvény kihirdetése (november 25.) közötti időben jelentkezett. Erre a perió­dusra az országgyűlés a kormány statuálási jogát, a rendeletek kibocsátásának tényét hagyta jóvá, tehát nem magukat a rendeleteket, amelyek ehhez képest a felhatalmazás fennállása esetében és annak keretében rendeleti úton továbbra is módosíthatók voltak. Felhatalmazás az államháztartás vitelére Az államháztartás vitelére vonatkozó felhatalmazások az appropriáció és az indemnitás sajátos kapcsolatrendszerét valósították meg. Az alkotmány elfo­gadásáig három költségvetési törvény született. Az első 1947-ben (XIV te.) az 1946/47. évi büdzséről, a második az 1948: XIX. te. az 1947/48. évi és végül az 1949. évi törvény a tárgyévi állami költségvetésről. Ez utóbbi az immár évtize­des változások után ismét a naptári évvel tette azonossá a költségvetési évet. Az előzőkhöz jelentős törvények társultak. így az elsőt röviddel követte a há­rom éves tervről szóló te., míg az 1948. évi törvényt egy „arányosított” indem­nitás egészítette ki. Az állami kiadások teljesítésével és a fedezetükre szolgáló bevételek bizto­sításával összefüggő felhatalmazások szorosan kapcsolódtak a rendeleti kor­16 1947. évi Országos Törvénytár - 1947: XVIII. te; A nemzetgyűlés 133-138. ülései Budapest, Athenaeum 1947. 356.

Next

/
Thumbnails
Contents