A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Máthé Gábor: Különös közjogi felhatalmazások (1944-1949)

net ez irányú feladatát - a többi között - rendeletek kibocsátásával teljesítette. A gazdasági ügyekben kiadott rendeletek szabályozási körének meghatározása újabb kormányrendeletben történt.7

Az ismételt felhatalmazás - a magyar köztársaság első kormányának hivatalba lépését követően - az 1946: VI. te.-vei következett be, amely lehetővé tette az államháztartás egyensúlyának megteremtése érdekében a közjogi természetű rendeletalkotást. A kormányt továbbra is terhelte a Nemzetgyűléshez történő bemutatási kötelezettség.8

Az időtartamhoz kötött felhatalmazások, mint azt a minisztertanácsi előterjesztések hangsúlyozták, létjogosultságukat nem vesztették el. Jellemzőjük volt azonban a tárgy szerinti korlátozásra való törekvés. így az 1946: XVI. te. (1946. október 31-ig), amely a gazdasági élet rendjének, az államháztartás egyensúlyának és a közigazgatás zavartalan menetének biztosítására adott szabad kezet a kormánynak. A katasztrofális gazdasági-pénzügyi helyzetből fakadóan az államháztartás és a közellátás abszolút elsőbbséget élvezett. Ez magyarázhatja talán a szokatlan, kétértelmű törvényszöveget. Míg a korlátozó kondíciók eleddig expressis verbis kerültek meghatározásra, addig ez utóbbi törvényben a rendelkezési jog do- donai megfogalmazású. „... nem lehet a Nemzetgyűlés által alkotott törvényektől eltérő, továbbá közjogi vonatkozású rendelkezést tenni, a közigazgatás szervezetét megváltoztatni, új bűntettet megállapítani, vagy bűntettre nézve a törvényben meghatározottnál súlyosabb büntetés alkalmazását rendelni, kivéve az államháztartás egyensúlyának helyreállítására és a közellátás biztosítására.”9

A citátum önmagában nem csupán „filológiai” érdeklődés tárgya. Meghatározó abból a szempontból, hogy az 1946: XVI. te. tartalmi textusa, az 1949. december 31-ig keletkezett féltucat felhatalmazási törvényben már nem szerepel; erre való hivatkozással csak az időtartamok feltüntetése jelenti a rendeleti jog gyakorlásának korlátját. A problémával a felhatalmazás határidejét ismételten meghosszabbító törvényjavaslat előkészítése során szembesült a kormányzat. Az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Osztálya egyedülálló megoldással élt. Két törvényjavaslatot készített: az A.) variáció „csekélyebb szövegezési módosításoktól eltekintve, megegyezett az 1946: XVI. te. szóhangzatá- val,” míg a B.) változat „egyszerűen az 1946: XVI. te.-ben foglalt felhatalmazás meghosszabbításáról rendelkezett.” Az A.) variáns szövegkorrekciója a jogi tilalom egyértelműségét maradéktalanul igazolja: „... foglalt felhatalmazás alapján a Nemzetgyűlés által alkotott törvényektől eltérő, továbbá közjogi vonatkozású rendelkezéseket tenni, úgyszintén a közigazgatás szervezetét megváltoztatni nem lehet, új bűntettet megállapítani, vagy bűntettre nézve a törvényben meghatározottnál súlyosabb büntetés alkalmazását rendelni pedig csak az államháztartás egyensúlyának vagy közellátás rendjének biztosítása érdekében lehet.”10 Az „alternatív törvényjavaslat” B.) egyszerűsített módozatának nemKÜLÖNÖS KÖZJOGI FELHATALMAZÁSOK (1944-1949) 759

7 Máthé Gábor: A gazdaság irányításának kormányzati szerve. Acta Fac. Pol-Jur. Univ. Sei Tom XVIII. Bp., 1976. 363-376.

8 MOL XIX-E-l-c 521/1946.

9 Uo. 2880/1946.

10 Uo. 3721/1946.