A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Máthé Gábor: Különös közjogi felhatalmazások (1944-1949)
ugyanis az államfő a Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának meghallgatása után nevezte ki (mentette fel) a miniszterelnököt, előterjesztése alapján pedig a minisztereket. Ezt kiküszöbölendő született javaslat a házszabályok kiegészítésére, pótlólag olyan rendelkezés felvételére, amely szerint a Politikai Bizottság a hivatkozott esetekben is folytathatja működését az új országgyűlés megalakulásáig, illetve az új Politikai Bizottság megválasztásáig. A Közigazgatási Bíróság fentiekben elemzett felirati javaslatára a végleges választ a törvényhozás az 1945: VIII. tc.-t módosító 1947: XXII. törvénycikkel adta meg. Az új választójogi szabályozás útján a nemzetgyűlés jogköre az egykamarás országgyűlésre szállt át. Az 1946. évi alaptörvény kiegészítéseként pedig az államfői jogkör bővült az országgyűlés összehívásának és berekesztésének kötelezettségével. A döntések elnöki elhatározásban jelentek meg. 758 MÁTHÉ GÁBOR Felhatalmazás rendeletek kibocsátására Az ország ügyeinek vitelére adott korábbi teljes körű kormányzati felhatalmazás tárgyi pontosítását az államhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1945: III. te. fogalmazta meg. A választásokkal újjáalakult Nemzetgyűlés végrehajtó szerveként a kormány, mint felelős minisztérium működött továbbra is. A miniszterek felelősségre vonásáról - az 1848: III. te. alapján - a Nemzetgyűlés határozott. Az 1945. december 16-án hatályba lépett törvény a minisztériumot felhatalmazta bármely magánjogi, büntetőjogi, közigazgatási és más, a törvényhozás hatáskörébe tartozó tárgyakban rendeletalkotásra. A felhatalmazás az állam gazdasági, pénzügyi és közigazgatási rendjének biztosítása érdekében történt. A felhatalmazás korlátáit elsőként ez a jogszabály tartalmazta. A későbbi felhatalmazási törvényekben is állandó elemként maradt meg, hogy e rendeletek a Nemzetgyűlés által alkotott törvényekkel nem ellenkezhettek, a régi törvényekkel szemben viszont eltérő rendelkezéseket tartalmazhattak, hiszen lényegében ez volt meghozataluk indoka. A másik konstans feltétel pedig az időtartamhoz, illetve az ennek lejárta előtt bekövetkezett kormányváltozáshoz kötődött. A változó kondíciókat a Nemzetgyűléshez, annak bizottságaihoz történő bemutatás, jóváhagyás, továbbá a főhatalmi szervezet, államszerkezet megváltoztatásának tilalma, valamint a nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege elvének - az államháztartás egyensúlyának helyreállítását, a közellátás biztosítását célzó rendeletek kivételével - érvényesítése jelentette. Az említett 1945: XI. te. egyedül a főhatalmi szervezet megváltoztathatat- lanságát rögzítette korlátozó feltételként. A megszorítás kiemelése érthető, mivel az államforma kérdésében kibontakozó politikai küzdelem ezt egyértelműen indokolta. Ez utóbbival összefüggésben figyelmet érdemel az a kormányrendelet, amely 1946. január 9-én lépett hatályba, s kinyilvánította, hogy a minisztérium a gazdasági élet szükségleteinek és rendes menetének biztosítására irányuló tevékenységét a Gazdasági Főtanács útján gyakorolja.6 A szűkebb kabi6 L. 12.090/1945 ME sz. rendelet. Két év hatályos jogszabályai 1945-1946. Budapest 1947. 148-151.
