A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Máthé Gábor: Különös közjogi felhatalmazások (1944-1949)
egy-egy alkalomra szóló jogszabálynak készült, témánk szempontjából nem lényegtelen a szintén egyedinek tekintett 1949. évi IX. törvény az országgyűlési választásokra vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról. Közismert ugyanis, hogy az Országos Nemzeti Bizottság a feloszlását - helyi szerveivel együtt - 1949. február 1-jével mondotta ki. Ezért e harmadik választójogi szabályozásban gondoskodni kellett arról, hogy a törvények által hatáskörükbe utalt feladatukat a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa eredményesen elláthassa, mint az a szerv, amely a nemzeti bizottságok és a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front feladatkörét általában átvette.3 E választójogi törvényhez is kapcsolódott felhatalmazási norma, mégpedig vizsgált periódusunkban az utolsó (1949. évi XVII. tv. - 1949. december 31-ig), amely megismételte a megelőző (1947) hasonló témájú jogszabályban foglalt rendelkezést. Megerősítette az országgyűlés Politikai Bizottságának jogosultságát a kivételes felhatalmazás alapján kibocsátott kormányrendeletek jóváhagyására. 756 MÁTHÉ GÁBOR Parlament nélküli kormányzás? A Közigazgatási Bíróság alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó tanácsa a köztársasági államformáról rendelkező 1946:1. törvénycikk kibővítése tárgyában felirattal fordult a Nemzetgyűléshez.4 Megfontolásra javasolta a törvény olyan irányú kiegészítését, amely a köztársasági elnököt felruházza a Nemzet- gyűlés berekesztésének és összehívásának jogával, s egyben kötelességével és szabályozza, hogy a Nemzetgyűlés feloszlatása vagy megbízatásának megszűnése esetében mennyi idő alatt kell összehívni az új Nemzetgyűlést. A hivatkozott törvény a köztársasági elnöknek - meghatározott korlátok között - egy ülésszakban s egy alkalommal biztosította az elnapolási jogot, továbbá a nemzetgyűlés feloszlatását is, ha arra a kormány előterjesztést tenne, avagy ezt a nemzetgyűlési képviselőknek legalább kétötöde felterjesztésben indítványozza. A törvény valójában hallgat az új nemzetgyűlés összehívásának szabályozásáról, csak az elnöki szék megüresedése esetére rendelkezett: a kormány kötelességévé téve a nemzetgyűlési választások megtartását úgy, hogy „az új köztársasági elnök a választást szükségessé tevő körülmény bekövetkezésétől számított hatvan napon belül megválasztható legyen”. (15. §.) A köztársasági államforma deklarálásából ugyanakkor okszerűen következett, hogy a megszűnt királyságra és a kormányzói intézményre vonatkozó valamennyi jogszabály hatályát vesztette. így a kormányzói jogkört tekintve az a kötelezettség, ami a feloszlatást elrendelő kéziratban az új nemzetgyűlés (országgyűlés) összehívására három hónapos határidőt írt elő. Ugyancsak hatályát vesztette az 1848: IV te. 5. §-nak a királyi hatalom gyakorlását érintő rendelkezése, valamint az 1867: X. törvénycikkben foglalt alkotmányos korlátozás is, amely szerint az országgyűlést olyan időpontban kellett összehívni, ami biztosí3 Miniszteri indoklás a törvényjavaslathoz. Törvények és törvényerejű rendeletek I. 1949. 30-32. 4 Magyar Országos Levéltár [MÓL] Igazságügy-minisztérium Törvény-előkészítő Osztály XK-E-l-c 2094/1946.
