A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Kardos József: Két politikai fordulat - két oktatási párthatározat. (Oktatáspolitika 1950-1954)

738 KARDOS JÓZSEF Hasonló aktualizálás fordult elő Petőfi és Ady verseinek tanításához kiadott minisztériumi eligazítóban, mely szerint e költők kapcsán a „béketábor erejé­ről”, vagy a kulákok elleni harcról kell beszélnie a tanároknak.4) Szólt a jelentés a pedagógusok helyzetéről - erről az 1950-es határozat megfeledkezett javasolta fizetésük rendezését, megfelelő lakás biztosítását (a szolgálati lakások visszaadását), gabonafejadag és 800 négyszögöl konyhakert adását, díjtalan vagy mérsékelt áron üdülési és gyógykezelési keret juttatását. Meg kell szilárdítani - írta a jelentés - a pedagógusok tekintélyét, nem szabad külső feladatokkal (statisztikák készítése, begyűjtés, brosúraárusítás stb.) ter­helni őket. Végül kijelentették: pedagógiai tudományos intézetet kell létesíteni (a megszüntetett ONI helyett). 1953. október 24-én újabb belső jelentés készült az MDP Politikai Bizottsá­ga számára az oktatási kérdésekről.5 Ebben a jelentésben még élesebb kritikával találkozhatunk. Kevés a pedagógus - írták -, kevés a tanterem, a kétszemélyes padokban 3-4 gyermek ül. 100 000 falusi tanuló az általános iskola felső tagoza­tán nem részesül szakosított oktatásban. 1000 képesítés nélküli pedagógus dol­gozik az iskolákban. Az értelmiségi dolgozók közül a pedagógusok fizetése a leg­alacsonyabb (tanítóké: 618-Ft, általános iskolai tanároké: 750-Ft). A jelentés részletezte, hogy a túlméretezett iparosítás igényéből kiindulva túlfeszítették a közép- és felsőoktatás iskolázási tervét. A felemelt 5 éves terv szerint 45 000 helyett 77 000-re kellett emelni a középiskolások létszámát. A felsőoktatásba - főleg a műszaki terület - növekvő létszáma miatt az érettségi­zettek 90%-át fel kellett venni. így például a Műszaki Egyetemtől 3750 fős ka­pacitása ellenére 8100 hallgató képzését követelték meg. Mindez az oktatás, a képzés színvonalának drámai süllyedéséhez vezetett. Az oktatás tartalmát is bírálta a jelentés. Az „állandó beavatkozás követ­keztében” - írták - áttekinthetetlenül bonyolult a tanterv. Az egyetemeken nem ismerték el a tudományos munkát, „szűk látókörű prakticizmus” jelle­mezte az oktatást. A jelentéseket követően vált ismertté 1954. február 15-én az MDP Központi Vezetőségének határozata a közoktatás helyzetéről és feladatairól.6 Az 1950-es határozathoz képest az is újdonság volt, hogy tartalmát tekintve nem leegyszerű­sített, a problémákat elfedő, „kincstári” dokumentum kapott nyilvánosságot. A korábbi jelentésekhez képest határozottabb hang, konkrétabb fogalmazás, nyílt, őszinte bírálat is szerepelt a határozatban, ami az oktatás szemléletével, tartalmi elemeivel is foglalkozott. Bírálta a szovjet tapasztalatok sematikus átvételét, ugyanakkor - írták - közoktatásunkban nem kapott megfelelő helyet a magyar nyelv, a helyesírás, a helyes beszéd, irodalmunk, történelmünk, „nemzeti kultú­4 Minisztériumi tájékoztató az I. gimnáziumi magyar tankönyvről. 1950. december 21. Doku­mentumok a magyar oktatáspolitika történetéből i. m. I. k. 510. 5 Az MDP Központi Vezetősége Agitációs és Propaganda Osztályának jelentése a Politikai Bi­zottság számára a közoktatás főbb kérdéseiről. 1953. október 24. Dokumentumok a magyar oktatás- politika történetéből i. m. II. k. 11-17. 6 Az MDP Központi Vezetőségének határozata a közoktatás helyzetéről és feladatairól. 1954. február 15. Uo. II. k. 17-24.

Next

/
Thumbnails
Contents