A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Garadnai Zoltán: Franciaország keleti nyitási politikája 1966-ban
FRANCIAORSZAG KELETI NYITÁSI POLITIKAJA 1966-BAN 715 ra készített feljegyzése is.52 Francia értékelések szerint a jugoszláv külpolitika ellentmondásosan viszonyult a nyugati világhoz.53 Az ország nemzetközi helyzetét, a nyugati gazdasági kapcsolatoktól való függőségét (pl. segélyek),54 az ország szocialista-kommunista politikai berendezkedését, és a Szovjetunióhoz,55 illetve a harmadik világhoz56 fűződő viszonyát ellentmondásosnak ítélték meg, de úgy látták, hogy az ország külpolitikájában 1966-ra viszonylagos egyensúlyi helyzet állt be,57 és a jugoszláv szándékok tükrözték vissza leginkább az ideológiamentes kelet-nyugati együttműködésre és az európai egyesülésre vonatkozó francia elképzeléseket. Párizsban a jugoszlávok viszonyát a németkérdéshez konstruktívnak értékelték, és ebben a németek 1966. március 25-ei békejegyzékére adott jugoszláv válasz hangneme is megerősítette őket, amelyet a többi szocialista országhoz képest kevésbé ideologikusnak, de nem teljesen egyértelműnek minősítettek. A német problematikához való viszonya alapján a francia Külügyminisztériumban a jugoszláv politikát a magyarok és a többi szocialista ország közé helyezték el.58 Couve de Murville tárgyalásai Jugoszláviában is főképpen a németkérdés és a vietnami háború megítélése körül forogtak. Francia vélemény szerint a jugoszlávok álláspontja nagyon hasonlított az európai ügyek minősítése vonatkozásában a francia diplomácia álláspontjához, mivel azok is úgy vélekedtek, hogy a hidegháború befejeződött, az NSZK már nem jelentett veszélyt, és elismerték a németek jogát az egyesülésre. Couve de Murville és Nikezitch külügyminiszter tárgyalásán (1966. szeptember 12.) a jugoszláv diplomata kijelentette, hogy Belgrád pragmatikusan közelít a németkérdés problematikájához, és illúziók nélkül támogatja az európai biztonsági konferencia ötletét, vagyis vagy a lengyelek javaslatát, amely bevonná ebbe az Egyesült Államokat, vagy az oroszokét, bár azok javaslatát (mivel kizárná az amerikaiakat) nem tartja őszintének.59 Couve de Murville egyértelművé tette, hogy a német-jugoszláv kapcsolatok átalakulásának, vagyis a nagyköveti kapcsolatfelvételnek nagyon örülne, mivel az NSZK-t a jugoszlávok számára jelentős partnernek tartotta. A jugoszlávok szemében ugyanakkor fokozatosan csökkent a német kapcsolat jelentősége, aminek a fő oka a németek ragaszkodása volt a Hallstein-doktrínához, és amelyet ráadásul nehézzé tettek a II. világháborús tapasztalatok is. Jugoszláv szemszögből szintén nagy nemtetszést váltott ki az, hogy az NSZK megakadá52 AMAE CM. (Cabinet du Ministre) Dossier 92. Yougoslavie (Párizs, 1965. július 30.). 53 AMAE Europe Yougoslavie Carton 2716. Note. Relations avec l’Occident. 54 Jugoszlávia a külkereskedelmi forgalmának 28%-át bonyolította a Közös Piachoz tartozó államokkal, és 35%-át a KGST tagállamokkal. AMAE Europe Yougoslavie Carton 2716. Fiche. Le commerce extérieur de la Yougoslavie. 55 AMAE Europe Yougoslavie Carton 2716. Note Les relations de la Yougoslavie avec l’URSS, ill. Relations de la Yougoslavie avec les pays d’Europe orientale. A franciák szerint a jugoszlávok a legjobb viszonyban Magyarországgal és Lengyelországgal voltak. 56 Uo. Note. La Yougoslavie et le Tiers-Monde. 57 Uo. 58 Uo. Note. Réaction de la Yougoslavie a la „note de paix’ allemands du 25 mars 1966. Comparaison avec les réponses de la Pologne, de la Tchécoslovaquie, de la Hongrie et de l’URSS. 59 Uo. Entretien entre Couve de Murville-Nikezitch.
