A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Garadnai Zoltán: Franciaország keleti nyitási politikája 1966-ban

Szovjetunióban 20%-a, Lengyelországban 19%-a választja idegen nyelvként a franciát, addig ez az arány Csehszlovákiában csak 15% volt. A kulturális kap­csolatok alakulását tovább nehezítette a csehszlovák hatóságok félelme a fella­zítástól.40 Couve de Murville Vaclav David külügyminiszterrel két alkalommal tár­gyalt (1966. július 25., 26). A csehszlovák politikus kijelentette, hogy általános­ságban elégedett a francia-csehszlovák kapcsolatok alakulásával, az európai biztonságot és annak részeként a németkérdést, a békés egymás mellett élést, a vietnami konfliktust, az ENSZ szervezeti struktúrája reformjának kérdéseit ja­vasolta fő tárgyalási témáknak. David kifejezte azon szándékát is, hogy a két ország között az együttműködést fűzzék minél szorosabbra, amelybe a politikai kapcsolatokat is beleértette, és annak kívánatos formájaként a magas rangú ve­zetők egymás országaiba történő látogatása mellett a folyamatos kétoldalú kon­zultációkat (a Külügyminisztérium és a többi minisztérium között egyaránt) ja­vasolta a bi- és a multilaterális (pl. európai biztonság) kérdések megvitatása ér­dekében. A francia-csehszlovák kapcsolatok leggyengébb láncszemének a gaz­dasági területet tartotta, melyeknek fő problémája Prága számára is a kereske­delmi forgalom egyensúlytalansága volt. David az őket legérzékenyebben érintő németkérdéssel kapcsolatos cseh­szlovák álláspont részletezésével kezdte beszédét. A francia álláspontból a né­met atomfegyverkezés elutasítását emelte ki, mint olyan területet, amelyen tel­jes mértékben kapcsolódni tudnak a francia külpolitikához. A németek a cseh­szlovákok szerint nem fogadják el a II. világháború eredményét, nem ismerik el semmisnek a Müncheni szerződést, így egyértelműen bizalmatlanul fogadták a német kormány 1966. március 25-én kelt jegyzékét, melynek nem hittek. Ugyan­akkor nem titkolta azt az ellentmondást, ami a hideg német-csehszlovák politi­kai, és a nagyon fejlődő gazdasági, turisztikai kapcsolatok között fennállt. A csehszlovák külügyminiszter az NDK-hoz fűződő kapcsolataikat a Szovjetunió után a második legjobbnak értékelte, és nyíltan megkérte a francia külügymi­nisztert, hogy ismerjék el az NDK-t, amit az egyértelműen elhárított, de egyben összefoglalta azokat a pontokat, ahol a két félnek közös álláspontot lehet kiala­kítania: 1. Németországnak a határai között kell maradnia, mely a lengyeleknek is érdeke. 2. Az NSZK nem rendelkezhet atomfegyverrel. 3. Az enyhülés és a hidegháború befejeződése Kelet és Nyugat számára egy­aránt közös érdek. Couve de Murville a Müncheni szerződéssel kapcsolatos csehszlovák aggo­dalmakat lényegében jogosnak ismerte el, de a konfliktus megoldására egyetlen eszközként a valódi politikai kapcsolatok megteremtését javasolta. David a fran­cia-szovjet kapcsolatok alakulásával kapcsolatban kinyilvánította örömét, és pozitívan nyilatkozott De Gaulle Európa-politikájáról, mint amely a csehszlo­vák érdekeknek is megfelel. A francia külügyminiszter harmadszorra Novotny FRANCIAORSZÁG KELETI NYITÁSI POLITIKÁJA 1966-BAN 711 40 Uo. N" 932-933.

Next

/
Thumbnails
Contents