A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Fülöp Mihály: Szövetséges versenyfutás Németország és Ausztria ellenőrzéséért
698 FÜLÖP MIHÁLY dolgozott okmányok elfogadását. Ebben a szövetségesek minden további katonai, politikai és gazdasági követeléseinek elfogadására kényszerítették a legyő- zöttet. 1945. május 7-én éjszaka 2 óra 41 perckor Alfred Jodl vezérezredes ezt írta alá Reimsben, a szövetséges expedíciós hadsereg főhadiszállásán. Bedell- Smith mellett kézjegyével látta el az okmányt a szovjet főparancsnokság Franciaországba delegált tisztje, és a franciák nevében egy tanú. A Gazda ezúttal joggal érezhette úgy, hogy a szövetségesek adott szava nem jelent sokat. A berni incidenst is azért tartotta súlyosnak,44 mert a Szovjetuniót kihagyták a tárgyalásokból. John McCloy hadügyminiszter-helyettes is „rettenetesen sajnálatosnak” tartotta, ahogy az európai háborút az amerikai tábornok „rövidre zárta”. Guszev Londonban megrendültén fogadta Bedell-Smith akciójának hírét: „a dokumentumot, amit kidolgoztunk, el lehet süllyeszteni a levéltárban.”45 Sztálin viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a kapitulációs okmányt Zsukov marsall úja alá. A négy szövetséges fővezér (Eisenhower, Montgomery, de Lattre de Tassigny) hivatalosan Berlinben írta alá 1945. május 9-re virradó éjszaka a Reimsben előző nap szignált fegyverletételt. Az Európai Tanácsadó Bizottság két deklarációt dolgozott ki. A szövetséges főparancsnokok a nyilatkozatokat 1945. június 5-én írták alá.46 A londoni Bizottságra hárult az a feladat, hogy a Németországi Szövetséges Ellenőrző Tanácsot életre hívja. Az Európai Tanácsadó Bizottság a berlini körzethatárok kijelölését a helyszínen a Tanácsra bízta, teljesen reménytelennek tűnt ugyanis, hogy ebben a kérdésben az angol fővárosban megegyezésre jussanak. Londonból és Washingtonból irányították a hadügyminisztériumok az ellenőrző testületbe küldött angol és amerikai katonai missziót. A közös vezérkart és főparancsnokságot megszüntették. Az Európai Tanácsadó Bizottság 1945. június 23-án véglegesítette az osztrák zónahatárokat. Guszev jóvátételt követelt Ausztriától. Winant ezt arra való hivatkozással ellenezte, hogy „Ausztria felszabadított, nem volt ellenséges állam.” Létrehozták az ausztriai Szövetséges Ellenőrző Bizottságot, amelynek fő feladata az lett, hogy Ausztriát leválassza Németországról. Bécs történelmi központja, a kormánynegyed, közös, négyhatalmi megszállás alá került. Guszev a megegyezés másnapján befejezte a Bizottságban a szereplését, Potsdamba utazott.47 A megadási okmány körüli bonyodalmak eltörpültek a szövetséges haderők zónahatárokra való visszavonásának problémája mellett. Az amerikai hadsereg Németországban benyomult a Szovjetuniónak szánt övezetbe, Csehszlovákiában a Szudéta-vidékre. A Vörös Hadsereg ezzel szemben elfoglalta Berlint, Bécset és Ausztria nagy részét. Truman elnök 1945. május utolsó hetében Harry Hop- kinst, Roosevelt nemzetbiztonsági tanácsadóját Moszkvába, Joseph Davies nagykövetet Londonba küldte a szovjet-amerikai nézeteltérések, illetve Churchill miniszterelnökkel fennálló viták rendezésére. Sztálin 1945. május 26-ai az ameri44 Ismeretes, hogy az olaszországi német erők fegyverletétele az angol-amerikai főparancsnokság előtt Roosevelt halálát megelőzően éles hangú táviratváltáshoz vezetett Sztálinnal. 45 NARA EAC 1945. május 7-ei jegyzőkönyv. 46 Németh István-Tollas Gábor-. Berlin, a megosztott város. ELTE, Eötvös kiadó, Bp., 2008. 51-52. 47 NARA EAC 1945. május 25-ei és 29-ei ülés jegyzőkönyvei.
