A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Feitl István: A Kádár-rendszer alkotmányossága
658 FEITL ISTVÁN volt kivétel.10 11)Az 1972-től érvényben lévő és az 1949-es szöveg között elsődlegesen az azonosságok maradtak a meghatározók. Különösen a politikai berendezkedés struktúrája mutatott állandóságot. Formálisan megvolt a hatalmi ágak elválasztása, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom hármasa. Az alkotmány és a politikai berendezkedés ténylegesen azonban a polgári hatalommegosztás elve helyett az államhatalom egysége elvére épült, ami a független hatalmi ágakat a képviseleti szerv alá rendelte, azzal, hogy annak hatásköre elvileg korlátlan. Ez diktatórikus helyzet, azaz a központi hatalomtól való függés kifejezője. Nem kell mondani azonban, hogy a szocialista alkotmányok, így a magyar sem tartalmazta a „proletárdiktatúra” kifejezést, hanem a munkások és parasztok államáról, a dolgozó nép hatalmáról beszélt. Az 1972. évi alkotmányváltozat ezt szabatosan úgy határozta meg, hogy „a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja.” Ugyanakkor az 1972-es alkotmányban a társadalom osztálykülönbségei, a dolgozó osztályok és a volt uralkodó osztály (a régi rend urai és védelmezői) szembeállítása már csak történelmi visszapillantásként szerepelt. Az 1949-es alkotmány ahol csak lehetett, kerülte az állampolgár kifejezést, helyette a dolgozó és polgár fogalmakat használta. 1972-ben ezzel szemben különösen „Az állampolgárok jogai és kötelességei” fejezetben mindenütt visszaállították az állampolgár kifejezést. Erre a fogalomra építve alkották meg 1976-ban a honvédelemről szóló törvényt, amely az alkotmány szerint a haza védelmét minden állampolgár kötelességeként definiálta és ennek megfelelően írt elő általános honvédelmi kötelezettséget, úgy, mint (nőkre nem általános) hadkötelezettséget, polgári védelmi kötelezettséget, munkakötelezettséget, gazdasági, anyagi szolgáltatási kötelezettséget.nA diktatúra jellegét illetően a politológiai szak- irodalom a pártközpontúságot emeli ki, amely az 1972-es alkotmányban abban a mondatban jelent meg, hogy a „munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje”.12 Ez a tömör megfogalmazás egyben az MSZMP egész 10 Az ún. igazságszolgáltatási reform a bíróságokról szóló 1972. évi IV és az ügyészségekről szóló 1972. évi V és a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényben, illetve a hozzá kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályokban testesült meg. ( http://www,1000ev.hu/index.php?a=38param=8490 , 8491, 8494) 11 Az 1976. évi I. törvény a honvédelemről. ( http://www.l000ev.hu/index.php?a=38param=8509 ) 12 Összefoglalóan 1. Bihari Mihály. Magyar politika 1944—2004. Politikai és hatalmi viszonyok. Osiris Könyvkiadó, 2005. 261-271. A reform időszakában, 1971-ben olyan javaslatok futottak át a Pártépítési Munkaközösségen, hogy a központi szervek csökkentsék az államigazgatásra vonatkozó témák számát. Nem sikerült azonban a politikai, elvi irányítást pontosan elválasztani a szakmai vonatkozásoktól, tehát nem tudták normatívan meghatározni, hogy mi kerüljön a PB elé és mi nem. Általában azt fogalmazták meg, hogy csökkenjen a konkrét egyedi kérdésekre vonatkozó előterjesztés. Mérlegelték, hogy a közvetlen irányítás szűnjön meg a főhatóságok esetén, illetve hogy csak a belügy, honvédelem, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség esetén maradjon meg. A központi pártapparátus pedig a Minisztertanács Titkárságán keresztül tartsa a kapcsolatot a minisztériumokkal. Fontolgatták, hogy bizonyos protokolláris feladatoknál, a sajtóirányításnál növekedjen a kormány önálló hatásköre, úgy, hogy az utólagos beszámoltatási kötelezettség megmaradjon. A minisztériumi pártbizottságok pedig szervezetei, belső életet illetően tartozzanak csak a kerületi pártbizottságok alá. Az együttes ülések gyakorlatát teljesen javasolták megszüntetni. Mindez többé-kevésbé meg is valósult, de az alapviszonyt nem befolyásolta.
