A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Baráth Magdolna: Az emigrációs politika új útjai az 1956-os forradalom után. Kísérlet a magyar emigráció megnyerésére és felbomlasztására az 1956-os forradalmat követően
614 BARATH MAGDOLNA szükség az MVSZ tekintélyének növelése, illetve sajtópropagandájának javítása érdekében.26 Az ad hoc bizottság javaslatait a Politikai Bizottság 1959. február 3-ai ülésén tárgyalta meg. A testület az emigráció felé irányuló propagandamunka fő célkitűzéseit nem változtatta meg: továbbra is fontosnak tartották, hogy tekintettel legyenek az emigráció rétegződésére, becsületes rétegeiket bizalmatlanná tegyék hangadó politikusaikkal szemben, egyengessék a jó szándékkal hazatérni kívánók útját, ápoljanak jó kapcsolatokat a végleg külföldön letelepedőkkel. A reakciósnak tekintett emigráns szervezetek ellentéteinek növelését, bom- lasztásukat nem csupán propagandaeszközökkel kívánták elérni, hanem személyes kapcsolatok révén is elő akarták segíteni.27 Az MSZMP KB Külügyi Osztálya feladatul kapta, hogy tájékoztassa a nyugati országokban működő testvérpártokat az MSZMP emigrációs munkájának alapelveiről, és kérje segítségüket „a megtévesztett, de becsületes magyar dolgozók” külföldi letelepedéséhez és az új környezetbe történő beilleszkedéséhez. A Külügyminisztériumnak kellett kidolgoznia a külföldi egyesületek, szervezetek újjászervezésére, valamint az emigrációnak szánt, külföldön megjelenő sajtótermékekre vonatkozó konkrét javaslatokat. Már ekkor felvetődött az az ötlet, hogy a külföldön élő és „arra érdemes” magyar családok gyermekeinek létesítsenek itthoni főiskolákon és egyetemeken ösztöndíjas helyeket.28 A hazatérési kérelmeket változatlanul egyénileg bírálták el, és az engedély megadásánál előnyben részesítették a szakmunkásokat, műszaki értelmiségieket, orvosokat, valamint „a politikai szempontból konstruktívan értékesíthető közéleti személyeket”.29 Az említett két PB-határozat végrehajtásának menetét és a munka eredményeit az MSZMP KB Titkárságának 1960. május 17-ei ülésén, majd egy nappal később a Külügyminisztérium Kollégiumának ülésén tekintették át. Addigra már befejeződött a Magyarok Világszövetségének újjászervezése, új elnökséget választottak30 és a munkatársak száma az 1958 végi 13 főről 18-ra emelkedett.31 Feladatait illetően a külügyi kollégium elé terjesztett előterjesztés így fogalmazott: „A Magyarok Világszövetségének a proletárdiktatúra pozíciójából kellett a kapitalista környezetben élő magyar rétegek számára a népfrontpolitikát népszerűsíteni oly módon, hogy minden lehető eszközzel csökkentse a szocialista tábor elleni ellenséges front bázisát a külföldi magyarok soraiban.”32 A szervezet egyik leghatékonyabb eszközének az egyéni levelezést tartották, amellyel kapcsolatban az volt a fő politikai célkitűzés, hogy - a levelezés közvetlen, embe26 Uo. 27 MOL M-KS 288. f. 5/116. ő. e. Előterjesztés a magyar emigráció felé irányuló propaganda- munkára. 28 Ezzel a lehetőséggel 1959 és 1967 között mindössze 8 alkalommal éltek. MÓL M-KS 288. f. 5/442. ő. e. Előterjesztés a Politikai Bizottságnak az emigrációs munka helyzetéről és feladatairól. 29 MÓL M-KS 288. f. 5/116. ő. e. 30 Az MVSZ elnökévé 1959-ben Szakasits Árpádot választották, (akit 1963-ban Bognár József követett e poszton), a szervezet főtitkára Beöthy Ottó, a Közgazdaság-tudományi Egyetem Könyvtárának igazgatója lett. 31 MÓL XIX-J-l-o 7. d. A Külügyminisztérium Kollégiumának 1960. május 18-ai ülése. 32 Uo.
