A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - A. Sajti Enikő: Tito 1947-es magyarországi látogatásának előzményei
TITO 1947-ES MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI 603 a külügyi tárca költségvetési vitájában például így fogalmazott: a magyar külpolitika „alappillére” természetesen a Szovjetunióval való barátság, és a kormány leghőbb vágya, hogy a nagyhatalmak közötti nézetkülönbségeket kiküszöböljék. Majd Jugoszlávia kapcsán így fogalmazott: „Őszinte hálával állapítom meg, hogy jugoszláv nép és kormánya fátyolt borítva a közelmúlt szégyenteljes és fájdalmas eseményeire, jóindulattal és megértéssel közeledik Magyarország felé. Ez annál inkább jólesik nekünk, mert a magyar népet a sok lelki és jellembeli hasonlóság alapján őszinte rokonszenv töltötte el mindenkor a jugoszláv nép iránt és ez a rokonszenv a szabadságért és demokráciáért folytatott csodálatos hősi harc után még csak erősödött a magyar népben. ”59 Decemberre eltűnt a két ország közötti szerződés megkötésével kapcsolatos jugoszláv tartózkodás, s mint láttuk, a magyar miniszterelnök belgrádi útja alkalmával megállapodtak a barátsági szerződés megkötésének módjában és idejében is. A balkáni, Duna-menti államok gazdasági, politikai integrációjának további lehetőségeit látszólag megerősítette, hogy 1947 végéig a Szovjetunió lényegében nem avatkozott bele Tito ez irányú törekvéseibe. Úgy tűnik, nemcsak Belgrádban, de Budapesten is azt tételezték fel, hogy megmarad a Kominform megalakulása előtti viszonylag nagyobb külpolitikai mozgástér, s ennek szellemében került sor 1947. december 6-8-án Tito budapesti látogatására.60 A jugoszláv kormánydelegáció különvonata december 6-án, reggel 10 órakor gördült be a Keleti pályaudvarra. Dinnyés miniszterelnök üdvözlő beszédében lényegében bocsánatot kért vendégétől az egész 19-20. századi magyar történelem miatt, s azt hangsúlyozta, hogy Magyarországot „a szabadságszerető délszláv népekkel szemben elkövetett súlyos bűnök sorozata terheli”. Egyrészt azért, mert „könyörtelen elnyomásban tartották a kisebbségeket”, másrészt azért, mert az első világháborúban „rátámadtak a délszláv népekre” és különösen amiatt, mivel „vérfürdőt rendeztek” a Vajdaságban, miután Horthy „hitszegő módon” megtámadta Jugoszláviát. Éppen ezért, tette hozzá, külön hála illeti Tito marsall Jugoszláviáját azokért a „teljes emberi és állampolgári jogokért”, amelyben a vajdasági magyarokat részesítik. „A jugoszláv kormány bölcs lenini-sztálini nemzeti politikájának az eredménye a jogegyenlőség teljességének a biztosítása vajdasági testvéreink számára.”61 A Népszava egyenesen a „szívek találkozójáról” írt, Losonczy Géza pedig a Szabad Népben a jugoszláv fejlődés példaértékét emelte ki. Arról értekezett, hogy bár „nem szabad elfelednünk, hogy Jugoszlávia és Magyarország közé nem lehet egyenlőség jelet tenni a 59 MÓL XEX-J-l-n-Gyöngyösi-1947. 25. doboz. Gyöngyösi parlamenti beszéde a külügyi tárca költségvetési vitájában, 1947. március 20. 60 A külügyminisztérium politikai osztálya a barátsági szerződés megkötésének előkészítő szakaszában a következő érveléssel támasztotta alá a szerződés megkötését: „Szem előtt tartva a magyar kormány külpolitikájának alapelvét, hogy a szomszédos dunai demokráciákkal minden téren a lehető legszorosabban kíván együttműködni, valamint tekintettel az ország azon elsőrendű érdekére, hogy a szomszédainak mind szorosabbá váló baráti kooperációjában tevőlegesen bekapcsolódjon, javasolja a szerződés megkötését.’’ MOL KÜM XIX-J-1-j- Jugoszlávia TŰK 1945-1964. 9/a-335/pol.res. 1947. 23. doboz 61 MÓL XIX-J-l-j^/b-4764/pol.-1947. 6. doboz. Rákosi Mátyás ekkor a Szovjetunióban töltötte szabadságát.
