A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - A. Sajti Enikő: Tito 1947-es magyarországi látogatásának előzményei
602 A. SAJTI ENIKŐ nő kiszorítása a legnagyobb sikereket érte el, Magyarország viszont ezen a „képzeletbeli ranglistán” az utolsó helyen állt.54 55 Mint ismeretes, a Szovjetunió ugyan kezdettől fogva törekedett az általa ellenőrzött térség szovjetizálására, de kezdetben ezt a kérdést óvatosan kezelte. 1946 tavaszától azonban, mint Rákosi az MKP KV 1946. május 17-ei ülésén elmondott beszédében kifejtette, Sztálinnak megváltoztak a térségre vonatkozó elképzelései és „új helyzet állt elő az osztályharc terén” is. Mint Rákosi fogalmazott, „Ez minden kommunista pártnak egy újabb serkentés, mert mostan elsősorban a saját munkájuktól függ, hogy megteremtik-e saját hazájukban a proletariátus felszabadításnak előfeltételét. ” 56 Rákosi felfedte azt is, hogy Moszkvában napirendre került egy új nemzetközi szervezet létrehozása is.56 57 1947 szeptemberében valóban azzal a céllal hozták létre a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodáját, a Komin- formot, hogy „serkentse”, koordinálja a kelet-közép-európai, szovjet érdekszférához tartozó országokban a kommunista pártok hatalomátvételét, s ezen keresztül biztosítsák a Szovjetunió abszolút dominanciáját, birodalmi érdekeinek akadálytalan érvényesülését a hidegháború körülményei között.67 Ez véget vetett annak „hibának”, miszerint minden országban külön út vezet a szocializmushoz. Ennek hatása nem csupán Magyarország és a többi kelet-közép-európai ország belpolitikájában volt tetten érhető, de nemzetközi színtéren is. Egyrészt a „világkapitalizmus” ellensúlyozásában, másrészt abban, hogy nemzetközi színtéren sem tűrte el a Szovjetunió az egyes országok önálló külpolitikai törekvéseit. Tito és Jugoszlávia magyarországi népszerűségét, illetve a két ország közötti szorosabb szerződés igényét és nehézségeit Rákosi a Molotowal folytatott 1947. április 29-ei moszkvai tárgyalása alkalmával, a szovjet külügyminiszter kérdésre válaszolva így jellemezte: „Igen, népszerű. Meg kell mondanunk, hogy még a Szovjetuniónál is népszerűbb. Arról van szó, hogy a magyar nép a jugo- szlávoktól nem fél, de az oroszoktól való hagyományos félelmet még nem sikerült megszüntetni. Jó lenne, ha volna megfelelő szerződésünk Jugoszláviával, de egy ilyen szerződés megkötését akadályozza a Csehszlovákiához fűződő rossz kapcsolat. Jugoszlávia most nem hajlandó semmiféle szerződést kötni velünk, mivel ezt Csehszlovákia érdekei ellen irányuló cselekménynek tekintenék.(...) Én is, Tito is úgy látjuk, hogy az USA szereplése az utóbbi időben komoly tényezővé vált, amely arra késztet, hogy megváltoztassuk taktikánkat, ám a csehszlovák kommunisták ezt nem értik. ”58 A magyar kormány külpolitikai törekvéseiről szóló üzenetek 1947 tavaszán, nyarán Belgrádban meghallgatásra találtak. Gyöngyösi külügyminiszter 54 Baráth Magdolna-. Magyar-szovjet kapcsolatok 1944-1953 között. In: Magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada. Szerk. Szvák Gyula. ELTE Ruszisztikai Központ, Bp., 2005. 70. 55 Idézi Békés Csaba: Európából Európába. Magyarország konfliktusok kereszttüzében, 1945- 1990. Gondolat Kiadó, Bp., 2004. 51. 56 Borhi László: Magyarország a hidegháborúban. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között, 1945-1956. Corvina, 2005. 99-100. 57 Székely Gábor: A Kominform - 1947-1949. http://www.freeweb.hu/szekelyg/cominform.htm (A letöltés ideje: 2012. január 3.) 58 Moszkvának jelentjük... Titkos dokumentumok 1944-1948. Szerkesztette és az utószót írta Izsák Lajos és Kun Miklós. Bp., Századvég Kiadó, 1994. 201.
