A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Vörös Boldizsár: Kommunikáció a válságban - válság a kommunikációban? „Oroszpánik” Budapesten az őszirózsás forradalom idején
összességében azt érzékeltetve: a rendkívül nehéz helyzeten egy rendkívüli hatalommal bíró kormánynak, az egész nép támogatásával kell úrrá lennie. E koncepció jegyében e lapszám vezércikke, a címoldal bal szélén ekként buzdította olvasóit: „Napjaink válsága próbaköve országunk népe komolyságának és érettségének. Eljött az alkalom arra, hogy bebizonyítsuk, mennyire vagyunk méltók az igazi népuralomra s a valódi szabadságra. Most szeretettel, egyetértéssel, komoly igyekezettel minden egyes polgártársunknak [!] azon kell dolgoznia, hogy itt a rendet, a nyugalmat biztosítsuk, mert a rend a kormány ereje, s a fejetlenség, a zavar a szabadság sírásója. Ne akadjon egyetlen polgártársunk se [!], aki az elsöpört régi rend bujtogató- inak, rémhírteijesztőinek, ugratóinak és izgatóinak beugrik.”47 Ugyancsak az 1. lapon, a vezércikk mellett olvasható interjú Linder Bélával, amelyben a hadügyminiszter arra szólította fel az ország népét, hogy ne adjon hitelt a különféle álhíreknek;48 hasonló kéréssel fordult a közönséghez a 2. oldalon közzétett nyilatkozatában Batthyány Tivadar belügyminiszter is.49 A Hírek rovatban, a 6. lapon napvilágot látott, idézett cikk után, a 8. oldalon olvasható rövid híradás arról, hogy az újság értesülései szerint, a kormány rendkívül szigorúan fog eljárni az álhírek terjesztőivel szemben.50 Ugyanezen az oldalon jelent meg beszámoló a budapesti helyőrség tisztikarának november 2-ai, ünnepélyes eskütételéről is: a szöveg szerint ez alkalommal Linder Béla figyelmeztette a tiszteket, hogy ne adjanak hitelt az álhíreknek és szorgalmazta az efféle információk terjesztőinek üldözését.51 E szöveg-összeállítás azt sugallta, hogy a rendkívül súlyos helyzetben a rendkívüli hatalommal bíró kormány megteszi a szükséges intézkedéseket, a közállapotok normalizálódásához azonban mindenkinek hozzá kell járulnia a saját tevékenységével. A fentiekben vizsgált eset pedig önmagán túlmutatva, általánosabb érvénnyel is szolgáltat adalékokat az álhírek, a pánikjelenségek természetéről, továbbá a történelmi kutatás lehetőségeiről is. A kortársak azon észrevétele, hogy a nagy történelmi fordulatok (ekkoriban: a világháború, majd a forradalom) előidézik az álhírek és a pánikok kialakulását, egybevág a későbbi évtizedekben működő szakemberek más korszakokra vonatkozó elemzéseivel:52 ha582 VÖRÖS BOLDIZSÁR 47 Az Est 1918. november 3. 1. 48 Az Est 1918. november 3. 1. 49 Az Est 1918. november 3. 2. Vö. még: Az Est 1918. november 3. 5. 50 Az Est 1918. november 3. 8. 51 Az Est 1918. november 3. 8. A Pesti Naplónak az ünnepségről tudósító beszámolója szerint Linder ekkor beszélt az oroszokkal kapcsolatos álhírről is: „A pánikhírek terjesztőiről beszélt, emlékeztette a tiszteket, hogy a háború elején is, valamint később a harctéren mindig voltak oktalan rémhírterjesztők. A konyha- és trénhírek természete most sem változott meg: nagyítás és esztelen kitalálás minden rémhír. A hadifoglyokról terjesztettek tegnap ilyen rémhíreket, hogy’ is ülhet fel azoknak értelmes ember? A hadifoglyok a mi barátaink, nem foglyok már, hanem szabad államok szabad polgárai, azokat nekünk ki kell oktatnunk, hogy mi történik minálunk.” Pesti Napló 1918. november 3. 4. 52 Vö. ehhez pl. Hadley Cantril: Támadás a Marsról. Tanulmány a pánik pszichológiájáról. A híres Orson Welles-rádiójáték teljes szövegével. (Miagyar] Rládió és] Tlelevízió] Tömegkommunikációs Kutatóközpont szakkönyvtár) Miagyar] Rládió és] Tlelevízió] Tömegkommunikációs Kutatóközpontja, Bp. 1970. 212-213., 220-221., 229-230., 1. ugyanakkor: Kari Erik Rosengren-Peter Arvidsson- Dan Sturesson: Abarsebácki pánik. In: Média, nyilvánosság, közvélemény. Szöveggyűjtemény. Szerk. Angelusz Róbert-Tardos Róbert-Terestyéni Tamás. Gondolat Kiadó, Bp. 2007. 565.
