A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Vörös Boldizsár: Kommunikáció a válságban - válság a kommunikációban? „Oroszpánik” Budapesten az őszirózsás forradalom idején
.OROSZPÁNIK” BUDAPESTEN AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM IDEJÉN 583 sonló jelenségként értelmezhető a 18. századi francia forradalom időszakából az 1789-es „Nagy Félelem”;53 1848. március közepén, Magyarországon a nemesek és a városok lakóinak rettegése a parasztság mozgalmaitól;54 az 1917-es oroszországi bolsevik forradalom korának egyes mozzanatai;55 56 az 1918. november 1-jei, az oroszokkal kapcsolatos hamis információhoz hasonló értesülés pedig a következő magyarországi rendszerváltás: a tanácsköztársaság létrejötte után nem sokkal, 1919. április elején került forgalomba Budapesten. Egy korabelijelentés szerint az álhírterjesztés miatt felelősségre vont személy „nagy tömegnek beszélte, hogy a parasztok Budapest ellen jöttek és hat gyár munkásai szintén csatlakoztak, és megtámadták a katonaságot. Már folyik a vér, sok halott és sebesült van.”66 Az őszirózsás forradalom idején a két, ismertetett november 1-jei álhír kialakulását és elterjedését az is elősegíthette, hogy nem sokkal ezeket megelőzve, hasonló tartalmú, ám valóban megtörtént eseményekről szóló információk kerültek forgalomba: a sokak szemében a bukott rendszer jelképének számító Tisza István57 október 31-ei agyonlövéséről elterjedt igaz hír hozzájárulhatott a forradalom vezéralakja, Károlyi Mihály meggyilkolásáról szóló álhír létrejöttéhez és hatásához; az orosz foglyok garázdálkodásairól szóló beszámolók58 pedig az „oroszpánik”-hoz. Ez utóbbi esetében megfigyelhető az álhírek kialakulását és elterjedését általában elősegítő információhiány59 is: az illetékesek ugyanis nem jutottak hozzá olyan gyorsan valós tartalmú információkhoz - és így nem is tudták közzétenni azokat amennyire azt a megrémült emberek igényelték volna. Sőt, az álhírek hatása alatt az illetékesek in53 L. ehhez pl. Michel Vovelle: A forradalom megélt tapasztalata: a felfordulás megnyilvánulásai. In: „Mítosz és valóság”. Tanulmányok a francia forradalomról. (Történelmi figyelő 2.) Vál., szerk. Madaras Éva-Papp Imre. K[ossuth] Llajos] T[udományegyetem], Debrecen 1991. 209-212., 221.; Frangois Fürét: A francia forradalom története 1770-1815. (Osiris tankönyvek) Osiris Kiadó, Bp. 1999. (2., jav. kiadás.) 80. 54 L. ehhez: Varga János: A „Dicsőséges nagyurak” és a pesti forradalom. In: Petőfi és kora. Szerk. Lukácsy Sándor-Varga János. Akadémiai Kiadó, Bp. 1970. 363-410. 55 Vö. ehhez: Michael G. Smith: Anatomy of a Rumour: Murder Scandal, the Musavat Party and Narratives of the Russian Revolution in Baku, 1917-20. Journal of Contemporary History 36. (2001) 225. 56 L. Budapest Főváros Levéltára XVI. 2. 1. d. 1919-101. 2. p. Az esetről részletesebben 1. Vörös B.: Szamuelli i. m. 40., 54-57. 57 L. ehhez pl. Népszava 1918. november 1. 7.; Czillich Anna: Naplója. Lantos R[észvény- társaság], Bp. 1925. 42., vö. még: Borsányi György: Októbertől márciusig. Polgári demokrácia Magyarországon, 1918. (Népszerű történelem) Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1988. 82.; Ifj. Bertényi Iván: A gyűlölt Tisza István. Kommentár É. n. [6.] (2011: 5. sz.) 21-29. - Az élményanyagból analógiás gondolkodással kialakított álhír jelenségéhez vö. Galambos Sándor: Rém’híres kor. Az 1949-50. évi szabolcsi és szatmári közérdekű hírszolgálati jelentésekből. In: Paraszti kiszolgáltatottság - paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája, 1991. augusztus 29-31. (Rendi társadalom - polgári társadalom 5.) Szerk. Erdmann Gyula. K. n. [Békés Megyei Levéltár], Gyula 1994. 159. Vö. még: Novák Veronika: Zsákok, könyvek, puskapor - történeti rémhírek anatómiája. Korunk 21. (2010: 3. sz.) 27. 58 L. ehhez pl. Pesti Napló 1918. november 1. 9.; Az Újság 1918. november 1. 8. 59 L. ehhez pl. Hankiss Elemér: Az információhiányról. In: Uő: Társadalmi csapdák és diagnózisok. Tanulmányok a hetvenes évekből. (Hankiss Elemér összegyűjtött munkái) Osiris Kiadó, Bp. 2004. 247-249.; Angelusz Róbert: Mondják, mert hallották. A híresztelés és a rémhír természetrajzához. In: Útközben. Tanulmányok a társadalomtudományok köréből Somlai Péter 60. születésnapjára. Szerk. Pál Eszter. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2001. 315-319.