A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - IV. - Vörös Boldizsár: Kommunikáció a válságban - válság a kommunikációban? „Oroszpánik” Budapesten az őszirózsás forradalom idején

lyes voltát kellett érzékeltetniük a különféle, betegségekkel kapcsolatos megfogalmazásoknak.36 Az Újság november 2-ai számának cikke az álhírt „a hisztéria kórokozó baktériuma”-ként ábrázolta,37 a Világ november 2-ai számának vezércikke pedig a következőképpen: „lám, tegnap már belecsepegtette mérgét a város idegeibe a letiport fél és megpróbálta, hátha megzavarhatja a rendet. Vöröslő rémhírt kovácsolt abból az egyszerű valóságból, hogy az orosz foglyok békésen, kenyeret kérni jöttek a nemzet tanácsához! Az a hatalom, mely a lebilincselt országon úr volt olyan sokáig, a szántszándékkal támasztott zűrzavarban látja azt a szennyet, melybe petéit lerakni szeretné, hátha kikelnek?”38 Az álhírnek nemcsak általában a veszélyességére, hanem éppen gyors terjedésére is utalt a „futótűz” metafora.39 A holló a rossz hír hozójaként, a szerencsétlenség jelképeként40 érzékeltethette az álhír kártékony voltát Kosztolányi idézett cikkében.41 Az információ nem igaz voltát kellett jeleznie annak az eljárásnak, hogy az Új Hírek november 3-ai számának cikkírója a meg nem történt eseményt jelölő szót idézőjelbe tette:42 „Az orosz »invázió« a főkapitányság épületében is nyugtalanságot keltett, mert az esti órákban még senki nem tudta, vajon igaz-e a hír.”43

Előfordult, hogy egy szerző az álhír nevetségessé tételével igyekezett akadályozni az ilyen típusú információk hatását. A Pesti Napló november 2-ai számának cikkírója így ábrázolta az „oroszpánik”-ot kiváltó álhírt: „A legkövérebb kacsa azonban fél hatkor röppent föl. De ez azután valóban oly gyorsan, amily gyorsaságot a kacsáról el sem lehet hinni, szerencsére kiderül, hogy semmi sem igaz. ”44

A november 1-jei budapesti pánik ábrázolásával összefüggésben, több szöveg együttes közreadásával, különféle eljárások alkalmazásával igyekeztek hozzájárulni az ország nyugalmának megteremtéséhez Az Est 1918. november 3-ai, vasárnapi számának készítői. A pénteki esetet a következőképpen ábrázolta az újság Hírek rovatában, a 6. oldalon közzétett, Statáriálisan büntessék meg a rémhírek terjesztőit című cikk: „Tegnap este egy hisztérikus őrület hömpöly580 VÖRÖS BOLDIZSÁR

36 Vö. ezekhez: Susan Sontag: A betegség mint metafora. (Mérleg) Európa Könyvkiadó, Bp. 1983. 87-103.

37 Az Újság 1918. november 2. 7.

38 Világ 1918. november 2. 1.

39 Népszava 1918. november 2. 5. A Révai Nagy Lexikonénak meghatározása szerint: „Futótűz, gyorsan teijedő tűz.” Futótűz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. Földpá- lya-Grec. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Bp. 1913. 215., vö. még uo. egy régebbi jelentésével.

40 L. ehhez: Holló. In: A keresztény művészet lexikona. Szerk. Jutta Seibert. Corvina, Bp. 2004. (3. kiadás.) 123A[ntal] B[ernadett]: Holló. In: Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Szerk. Pál József-Újvári Edit. Balassi Kiadó, Bp. 2005. (3. kiadás.) 218-219.

41 Lásd ehhez e munkám 3. jegyzetét és a hozzá kapcsolódó főszöveg-részt! Kosztolányi esetében a holló-hasonlat alkalmazása minden bizonnyal nem volt független a költő Poe-fordításától, 1. Edgar Allan Poe: A holló. Nyugat 6. (1913: 18. sz.) 402^104.

42 Vö. ehhez: Vidor Klemperer: A Harmadik Birodalom nyelve. (Membrán könyvek 12.) Tömegkommunikációs Kutatóközpont, H. n. [Bp.] 1984. 74-75.

43 Új Hírek 1918. november 3. 2.

44 Pesti Napló 1918. november 2. 5. Az eljárással kapcsolatban vö. még pl. Vörös B. : Kun i. m. 52-54.; Uő: Szamuelli i. m. 46-A7., 61-62.