A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - IV. - Vörös Boldizsár: Kommunikáció a válságban - válság a kommunikációban? „Oroszpánik” Budapesten az őszirózsás forradalom idején

.OROSZPÁNIK” BUDAPESTEN AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM IDEJÉN 579

zett többféle polgári rendfenntartó alakulat. Most már fonákul hangzik, de elárulhatom, hogy ágyúkat is vittek ki Óbudára. Tengeralattjárókat elvégre nem küldhették.”19

Az újságírók rámutattak az álhírek sajátosságaira is - ezzel is hozzájárulva az ilyen típusú információk elterjedésének és hatásainak a megakadályozásához. A Pesti Hírlap idézett cikkírója azt állapította meg: válságos történelmi helyzetekben (háborúban, forradalomban) keletkeznek, továbbá azt, hogy az efféle hírek „a leghihetetlen és legsokfélébb [így!] elváltozásokon mennek aztán át”, azaz variánsokban terjednek.20 A Neues Pester Journal november 2-ai számának cikke így mutatta be e jelenséget: az orosz hadifoglyok száma „variierte nach den Gerüchten von 30,000 bis herab auf 3000”.21 A cikkírók az álhír megjelölésére használt kifejezések segítségével is törekedtek a jelenség káros voltának érzékeltetésére. Ennek érdekében az ez esetben hamis információt jelentő, az „álhír” kifejezés mellett nagy gyakorisággal használt „rémhír” szót elláthatták jelzővel: ezek egy része kifejezetten az ilyen közlés nem igaz voltát hangsúlyozta: „hazug rémhír”,22 „alaptalan rémhír”,23 „eszeveszett rémhír”,24 a terjesztésében érvényesülő rossz szándékot is hangsúlyozta a „büntetnivalóan vakmerő, együgyű- en átlátszó, gonosz célzatú rémhír” szókapcsolat.25 Az újságírók a „hír” szó különféle kapcsolatainál is alkalmaztak ilyen eljárást: „valótlan hír”,26 „hamis hír”,27 „vak hír”.28 De nemcsak efféle összetételekkel, hanem különféle metaforákkal29 is szemléltethették a szerzők az álhír káros sajátosságait. Az információ nem igaz voltát hangsúlyozták a „hazugság”,30 „mese”,31 „rémmese”,32 „legenda”,33 „kacsa”,34 „vaklárma”35 szavak. Az álhír kártékony, a közösségre mint élő szervezetre veszé19 Pesti Hírlap 1918. november 2. 10. Vö. még: Magyar L.\ Forradalom i. m. 62-63.

20 Pesti Hírlap 1918. november 2. 10. E jelenségről 1. még pl. Vörös BKun i. m. 52.; Uő: „Szamuelli repülőgépen Oroszországba szökött”. Álhírek Budapesten a Magyarországi Tanácsköztársaság idején. Budapesti Negyed 13. (2005: 1-2. sz.) 33-35., továbbá: Glatz Ferenc-. A szóbeli források és kritikájuk. In: Uő-. Történetírás - korszakváltásban. Tanulmányok. Gondolat, Bp. 1990. 134-146.

21 Neues Pester Journal 1918. november 2. 5.

22 Az Újság 1918. november 2. 9.

23 Népszava 1918. november 3. 3.

24 Pesti Napló 1918. november 2. 2.

25 Pesti Napló 1918. november 2. 2.

26 Alkotmány 1918. november 2. 4.

27 Alkotmány 1918. november 3. 11.

28 Pesti Napló 1918. november 2. 3. Vö. ehhez még: Vak-. In: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. III. Ö-Zs. Föszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Bp. 1976. 1072-1073.

29 Vö. ehhez pl. Murray Edelman: Metafora és nyelvi formák a politikában. In: Szövegváltozatok a politikára. Nyelv, szimbólum, retorika, diskurzus. Szerk. Szabó Márton-Kiss Balázs-Boda Zsolt. Nemzeti Tankönyvkiadó-Universitas, Bp. 2000. 212-220.

30 Pesti Hírlap 1918. november 2. 10.

31 Világ 1918. november 2. 6. - A Révai Nagy Lexikonénak meghatározása szerint: .Mese, általában minden költött történet.” Mese. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. Lovas-Mons. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Bp. 1915. 650., vö. még: Mese. In: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. II. H-Ó. Főszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Bp. 1970. 904.

32 Népszava 1918. november 3. 3.

33 Az Újság 1918. november 2. 7. Vö. ehhez még: Legenda. In: Magyar nyelv II. I. m. 742.

34 Pesti Napló 1918. november 2. 5. Vö. ehhez még: Kacsa. In: Magyar nyelv II. I. m. 297-298.

35 Budapesti Hírlap 1918. november 2. 6. Vö. ehhez még: Vak- i. m. 1072-1073.