A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Vörös Boldizsár: Kommunikáció a válságban - válság a kommunikációban? „Oroszpánik” Budapesten az őszirózsás forradalom idején
.OROSZPÁNIK” BUDAPESTEN AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM IDEJÉN 577 Az esetről nagyszámú, egymásnak nemegyszer ellentmondó leírások, elemzések jelentek meg a korabeli újságokban, ezek foglalkoztak az álhír keletkezésének, terjedésének okaival is. A Déli Hírlap november 3-ai számának cikkírója a fővárosiak sajátos személyiségvonását is felelőssé tette a hamis információ érvényesüléséért: „A rémhír villámgyorsan terjedt s a könnyelmű pesti fantázia szárnyain úgyszólván percek alatt gigászi méreteket öltött.”7 A Pesti Hírlap november 2-ei számában napvilágot látott elemzés a nagy történelmi változásokat tekintette a jelenség fő okának: „A nagy idők egyik ocsmány tünete, az álhír, amely végigkísérte az egész háborút és sok felesleges izgalomnak lett az okozója, különös szaporaság- gal tenyészik most, amikor kergetik egymást a döntő események és amikor olyan könnyen borulnak el a kedélyek.”8 Több elemzés jelölt meg a pánikért felelős politikai csoportosulásokat: például a szociáldemokrata Népszava november 2-ai számának cikke a „reakciósok”-at, „az ellenforradalom gaz bérencei”-t: „így akar az ellenforradalom olyan nyugtalanságot, rémületet és zavart támasztani, amely az ő terveinek kedvez. így akarja az új rendszert a lakossággal megutáltatni. így akaija elérni azt, hogy az emberek visszakívánják a régi rendet, hogy a nyárspolgárok rendcsináló »erős kéz« után óbégassanak. így akarják elérni, hogy jöjjön vissza az erős kéz uralma, amely a rendcsinálás orvé alatt legázol minden szabadságot, megfojtja az egyesülési és a gyülekezési jogot, visszaállítja a cenzúrát, megtölti a börtönöket politikai foglyokkal és helyreállítja azt a féktelen osztályuralmat, amelynek megdöntéséért Magyarország munkássága negyedszázadon át oly sok súlyos áldozatot hozott.”9 A katolikus szellemiségű Alkotmány10 november 3-ai számának cikkírója viszont, ha óvatos megfogalmazásokkal is, a katolikus egyház támadóit ítélte el az „oroszpánik”-ot kiváltó álhír terjesztésében való közreműködésükért és felvetette annak lehetőségét is, hogy éppen a forradalom haszonlesői a felelősök: „Ebben a hírterjesztésben az volt a vérlázító gonoszság, hogy már tudott hátborzongató részleteket is, melyek között hitvány célzat lappangott, mondván, hogy az esztergomi papok fegyverezték fel az orosz foglyokat. Most, amikor már tudjuk, hogy voltaképpen semmi sem történt, figyelmébe ajánlhatjuk mindenkinek, hogy kútmérgezők settenkednek az országban, akiknek nem elég az, hogy ez az ország a legnagyobb zaklatottságban várja sorsának kifejlődését, hanem még szikrákat akar szórni a lobbanékony gyújtóanyagokra, valószínűleg csak azért, hogy akár hatalmi, akár vagyoni kapzsiságát kielégíthesse a forrongó zavarosban.”11 E két, a pánik okozóiként, terjesztőiként politikai erőket megjelölő elemzéssel szemben Az Est november 3-ai számának cikkírója nem feltétlenül a tudatos ártani akarást tekintette a jelenség okának: „Lehet, hogy véletlen műve „...megjött Rudolf királyfi...” Károlyi Mihály alakjához kapcsolódó folklóralkotások az őszirózsás forradalomban. In: Megtalálható-e a múlt? Tanulmányok Gyáni Gábor 60. születésnapjára. Szerk. Bódy Zsombor-Horváth Sándor-Valuch Tibor. Argumentum, H. n. IBp.j 2010. 441—442. 7 Déli Hírlap 1918. november 3. 2. 8 Pesti Hírlap 1918. november 2. 10. 9 Népszava 1918. november 2. 7. L. még: Pesti Napló 1918. november 2. 3. 10 L. ehhez pl. Alkotmány. In: Magyar Katolikus Lexikon. I. A-Bor. Főszerk. Dr. Diós István. Szent István Társulat, Bp. 1993. 157. 11 Alkotmány 1918. november 3. 11.
