A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Vonyó József: Kísérlet a magyar társadalom totális megszervezésére, 1933-1936
KÍSÉRLET A MAGYAR TÁRSADALOM TOTÁLIS MEGSZERVEZÉSÉRE, 1933-1936 565 velői társaságokat” kellett szervezniük, „kultúrelőadásokat” rendezniük, gondoskodniuk kellett az ifjúság sportolási lehetőségeinek biztosításáról. A női csoportokhoz hasonlóan, a háziipar fejlesztését szolgáló, a kézműipari tevékenységre felkészítő „ügyességi tanfolyamok” szervezését várták tőlük.20 1935 tavaszáig csak szórványos adatokkal rendelkezünk a csoportok működéséről. Az ezekből rekonstruálható kép azonban minden bizonnyal inkább elkeserítette az országos vezetést, mintsem reményeket keltett volna benne. A társadalom életének szervezése terén kifejtendő intenzívebb és tartalmi, szervezeti értelemben egyaránt teljesebb munkára irányuló szándékot az egy hónappal korábbi utasítás jelezte. A szeptemberi körlevélben21 - a női és az ifjúsági csoportok kiépítése, tevékenységük fejlesztése mellett - új feladatot kaptak a helyi szervezetek. A körlevélhez mellékelt ún. propaganda-kérdőív22 kitöltésével kellett tájékoztatniuk az országos központot a községükben, városukban működő „társadalmi és egyéb szervezetek” működéséről. Ezzel kellett segíteniük a központ azon törekvésének megvalósítását, mely szerint „mozgalmunk”, azaz a NÉP „a társadalmi és gazdasági élet minden vonatkozásában egyre behatóbb munkásságot kíván kifejteni”. A terjedelmes - három B3-as ívet kitevő - kérdőíven pontosan meg kellett adni a községben létező egyesületek (körök, társaságok, ligák, szövetségek, egyéb alakulatok), kiemelten a női, az ifjúsági valamint a „szakegyesületek (szakkörök, szaktestületek stb. mint pl. ipartestületek, gazdakörök, irodalmi társaságok, sportegyesületek stb.) jellemző adatait”. A válaszoknak nem csak az egyesületek taglétszámát, vezetőik nevét és tevékenységük jellegét kellett tartalmazniuk. Különös figyelmet szenteltek a kérdezők a vezetők politikai pártállására, a csoportokban működő NEP-tagokra, s arra, hogy „Helyesli-e (támogatja-e) az egyesület a Nemzeti Egység mozgalmát, vagy közömbös-e azzal szemben, vagy ellenzi-e (támadja-e) azt?” A válaszadóknak tájékoztatást kellett adniuk az egyesületeken belüli új választások (kinevezések) időpontjáról, s arról, „miként volna megnyerhető az egyesület a Nemzeti Egység gondolata számára”. Mindezeken túl a NEP- elnököknek fel kellett térképezniük a községben folyó „különleges népművészeti vagy háziipari termelést”, a speciális termékeket (mint amilyen pl. a gyulai kolbász vagy a makói hagyma); a településen szervezett, különböző tartalmú tanfolyamokat, a „díjmentes jogi, egészségügyi, gazdasági, háztartási és egyéb tanácsot” adó szervezeteket, irodákat. Továbbá azt, hogy a községben van-e Nemzeti Egység Köre, s az rendelkezik-e az ilyen természetű tevékenység szervezéséhez szükséges helyiségekkel, felszerelésekkel, illetve vannak-e olyan személyek, akik alkalmasak propagandatevékenység végzésére. Végezetül javaslatot kellett tenniük 3-3 olyan NEP-tagra - alkalmas tagok hiányában a párt számára megnyerhető személyekre -, akik képesek lehetnek propagandavezetői, kulturális vezetői, jóléti vezetői, gazdasági vezetői és sportvezetői feladatok ellátására. Az 1934. szeptemberi felmérés egy előre eltervezett, de csak az 1935. március-áprilisi választást követően szervezni kezdett nagyszabású akció céljait 20 Uo. 16-17. 21 28/1934. sz. körlevél. In: Gömbös pártja. I. m. 160-167. 22 Uo. 168-170.
