A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Vonyó József: Kísérlet a magyar társadalom totális megszervezésére, 1933-1936
566 VONYO JÓZSEF szolgálta. Az 1934-1935 fordulóján lezajlott törvényhatósági választásokon elért sikerek,23 majd Gömbös híveinek többségre jutása a NÉP országgyűlési képviselői között24 azt a reményt ébresztette a Vezérben és híveiben, hogy immár biztos támogatás birtokában láthatnak hozzá terveik megvalósításához. Ennek egyik kulcseleme volt társadalomszervező tevékenységük kiteljesítése. A kormány négyéves programjának meghirdetésével25 egy időben Gömbös a párton belül azt hangoztatta, hogy a választási harcot követően, „a politikai békeidő építő munkájának napszámosai leszünk”. Ezért az Országos Központ 1935. júliusi körlevelében leszögezték: a szervezeteknek a „községi, járási és megyei élet minden számottevő kérdésének kimunkálásában részt kell venniük”. Az indoklás pedig - politológiai értelemben - egy mozgalmi párt szükségességét kívánta igazolni: „A Nemzeti Egység gondolatvilágának megfelelően a szervezeteknek nemcsak a választás előtt és alatt, hanem az úgynevezett »politikai békeidőben« is fokozott mértékben kell munkálkodniuk, hogy a Nemzeti Egység Pártja és annak Vezére: Gömbös Gyula által a Nemzeti Munkatervben kitűzött feladatokat minél hamarabb és minél eredményesebben megvalósíthassák. Ezek a feladatok felölelik az egész magyar életet,”26 Ennek jegyében jelezték, hogy az őszre részletes terveket dolgoznak ki a munka megszervezése érdekében. Ám már ebben a dokumentumban is kirajzolódtak - az ekkor még „kultúrtevékenység”-ként emlegetett - feladatrendszer tartalmi és szervezeti keretei, melyek pontosan megfeleltek az 1934. szeptemberi „propaganda-kérdőív” szempontjainak: annak az öt munkacsoportnak a megszervezését várták el, melyek vezetésére alkalmas személyekre kértek javaslatokat háromnegyed évvel korábban. A helyi szervezeteknek - a dokumentumban még csak vázlatosan megfogalmazott előírások alapján - már a nyár folyamán meg kellett kezdeniük a csoportok létesítését, az alkalmas vezetők kiválasztását. Az országos vezetés hangsúlyozta: a NÉP „tevékenységének a nemzet életműködésével való szoros összekapcsolása lesz szervezeteink legközelebbi feladata”. Ezért „úgy a kul- túrtevékenység megindítását, mint munkacsoportjainak felállítását az Országos Központ a közeljövő legfontosabb feladatának tekinti és ezek felállításához és működéséhez feltétlenül ragaszkodik”, miként azok egységes irányításához is.27 A beígért részletes tervek szeptemberre elkészültek, s azokat az Országos Központ októberi körleveléhez28 mellékelt, összesen majd 200 oldalnyi terjedel23 A részleteket illetően 1. Vonyó József-. A Nemzeti Egység Pártja és a választások. In: „...nem leleplezni, hanem megismerni és megérteni”. Tanulmányok a 60 éves Romsics Ignác tiszteletére. Szerk. Gebei Sándor, ifj. Betényi Iván, Rainer M. János. Líceum Kiadó, Eger, 2011. 296-308., különösen: 300-303. 24 L. Sipos Péter: Őrségváltás szavazócédulákkal - 1935. In: Parlamenti képviselőválasztások 1920- 1990. Tanulmányok. Szerk. Földes György-Hubai László. Politikatörténeti Alapítvány, Bp., 1994. 149- 180.; Sipos Péter-Stier Miklós-Vida István: Változások a kormánypárt parlamenti képviseletének összetételében 1931-1939. Századok 101 (1967) 3-4. sz. 602-620.; Stier Miklós: A Kormánypárt fasiszta jellegű átszervezésének csődjéhez (1935-1936). Századok 105 (1971) 3-4. sz. 696-708. 25 Lásd Gergely J: Gömbös Gyula. Politikai pályakép. I. m. 291-292. 26 45/1935. sz. körlevél. In: Gömbös pártja. I. m. 241-243. 27 Uo. 245-246. 28 61/1935. sz. körlevél. Stádium Sajtóvállalat, Bp., 1935. Részletei: In: Gömbös pártja. I. m. 247-251.
