A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Szabó Róbert: Egy magyar arisztokrata útja a 20. századi politikai pártokban
lisok elveivel is. Mégis kevesen voltak mindkét táborból, akik aláírták az 1938- as nyílt tiltakozást a művészek, tudósok, írók egyenjogúsítását követelve.50 A parlamenti vitában rámutatott a törvénytervezet jogegyenlőséget megcsúfoló jellegére, s aggódott annak precedens jellege miatt. Kimutatta, hogy a magyar közjog nem ismeri a fajfogalom törvényesítését. A faji alapú megkülönböztetést „nemzeti öngyilkosság”-nak nevezte, amely Magyarország gazdasági-társadalmi érdekeit gyengíti s utat enged a német tőke és befolyás további megerősödésének,51 holott „a germánság és a szlávság határozottan fenyegeti ezt a kis magyar szigetet.” Már 1939 tavaszán látnoki szavakkal jósolta meg, hogy „nem lesz világbéke, háború lesz, s Magyarország ki fogja venni a részét abból”. Az 1939. május 25-26-án tartott választásokon a Polgári Szabadság Párt szerény reményekkel indult. Csak olyan személyeket tettek fel képviselőjelölteknek, akik biztos befutónak tűntek. Apponyi György a párt budai listájának első és a Budapest környéki lista második helyén szerepelt.52 Választói gyűlésein az állampolgári jogegyenlőséget és a német politikától való elhatárolódást hangoztatta. Igyekezett más liberális színezetű pártokhoz tartozó képviselők újraválasztását is támogatni, de ez nem vezetett sikerre.53 Most is tagja lett a törvényhozásnak, de a korábbiaknál lényegesen kisebb volt az aktivitása. A területi visszacsatolások fényében a liberális politizálás nehéz helyzetbe került. Apponyi küzdelme a nyilasok ellen szervezett liberális politikai előadásokon való részvételre korlátozódott. Közös tervezgetésben is részt vett, meghívott volt az 1942. január 26-án megrendezett Sigray-vacsorán is, ahol a liberális ellenzékiek és kisgazda politikusok próbáltak meg utat találni a háborúból való minél hamarabbi kiugráshoz.54 Rassay nevében is támogatta a szélsőjobboldali pártokkal szemben a „rendkívüli idők”-re hivatkozva a kormányzó-helyettesi tisztség parlamenti elfogadását. Utolsó nyilvános beszédét a Széchenyi-serleg 1944. január 30-ai, az ünnepségsorozat 79. alkalmából rendezett emlékünnepélyén mondta. A Nemzeti Kaszinóban rendezett ünnepségen kétségessé tette, hogy a jelen politikusai - főképpen a szélsőjobboldali pártokban - rendelkeznek-e a közéleti szerepvállalás képességével és annak erkölcsi tartásával.55 1944. március 19-én a Gestapo a németellenes és angolszász orientációjú polgári ellenzék, a legitimista arisztokraták legismertebb képviselőit elhurcolta. Apponyi Györgyöt budai palotájában56 tartóztatták le. Több társával az AsEGY ARISZTOKRATA ÚTJA A 20. SZÁZADI POLITIKAI PÁRTOKBAN 533 50 Esti Kurír, 1938. május 6. 7. A nemzet lelkiismeretéhez! Keresztény magyar írók, művészek, tudósok a jogegyenlőségért! Apponyin kívül gr. Széchenyi György volt a másik arisztokrata, aki vállalta a nevét a tiltakozók között. 51 Gróf Apponyi György felszólalása. 1938. március 24. Az 1935. év április 27-re hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. Bp., 1938. XIX. kötet 334-340. 52 Hubai L.: Magyarország XX. századi választási atlasza i. m. 121-122. 53 Szükség van-e Fábián Bélára? A Polgári Szabadság párt választási röpirata, 1939. (Magyar Nemzeti Múzeum Röplapgyűjteménye 72.224.) 54 Vö. A madridi követségtől Mauthausenig: Andorka Rudolf naplója. Bp., Kossuth, 1978. 213. 55 Vö. Anka László-Gergely András: Széchenyi emlékezete: Serlegbeszédek a Nemzeti Kaszinóban 1864-1944. Budapest, Akadémia, 2010. 28. 56 A hozzátartozók visszaemlékezése szerint a letartóztatásra csak 1944. március 21-én került sor. Pálffy István személyes közlése, 2012. február 13. A házra 1994 után Apponyi Albert lakhelyére és fiának elhurcolására utaló emléktáblát helyeztek Apponyi Albert unokái.
