A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Szabó Róbert: Egy magyar arisztokrata útja a 20. századi politikai pártokban
534 SZABÓ RÓBERT toriában57 őrizték, majd március 23-án a Pestvidéki Törvényszék Fő utcai fogdájába kerültek.581944. április 3-án, teherautón Oberlanzendorfba, Bécs mellé vitték őket.59 A tábort védőőrizetesek részére fenntartott láger volt, ahonnan 1944. május 5-én Mauthausenbe kerülve védőőrizetesekre és zsidó származású- akra választották szét őket.60 Társai Apponyit választották a magyar csoport vezetőjének, abban bízva, hogy közbenjárásával a foglyok ellátása és szálláskörülményei javulni fognak.61 A magyar foglyokat is hamarosan rabmunkára kényszerítették; Apponyi előbb a mosodában dolgozott, majd 1944. június 19-étől az SS- legénység ruhatárában foglalkoztatták.62 Kiszabadulására 1944. augusztus 5- én került sor, arisztokrata sógora vállalt érte kezességet, annak ausztriai birtokára internálták, ott érte a világháború befejezése.63 Ekkor úgy döntött, hogy egyelőre külföldön marad, s ebben családi okok sem akadályozták.64 1945 szeptemberében a Traun-tó melletti Kammer am Attersee-ben lévő Jeszenszky-villában lakott, ott találkozott vele a Lakatos-kormány egykori külügyminisztere.65 Több unokatestvére és távoli rokona élt nyugaton, akiknek segítsége biztosította számára a megélhetést, hiszen a földreform miatt birtokai jövedelmére nem számíthatott. Az általa korábban többször bírált „bolsevizmus” miatt sem gondolt gyors hazatérésre, bár aligha élete végéig tartó külföldi tartózkodást tervezett. Állást vállalt, megélhetését egy biztosító társaságnál folytatott munkája biztosította.66 1945 után a nagyhatalmak elutasítása miatt bármiféle Habsburg-restau- ráció lehetősége végérvényesen köddé vált. Nem kedvezett a királyság visszaállításának a magyar, de az osztrák belső helyzet sem. Ezeket Apponyi maga is érzékelhette, mert fellelhető külföldi leveleiben már soha nem utalt korábbi legi57 Miliők Sándor: A kínok útja. Budapesttől Mauthausenig: élményregény. Bp., Otto Müller Verlag, 1945. 18. 58 Parragi György: Mauthausen. Bp., Keresztes, 1945. 40. 59 Szita Szabolcs: Magyarok az SS ausztriai lágerbirodalmában. Bp., Magyarországi Zsidó Kulturális Örökség Közalapítvány, 2000. 53. 60 Uo. 62- 63. 61 Rátkai Károly: A két torony. Magyar politikusok Mauthausenben. Bp., Génius, 1945. 50. valamint Parragi Gy.: Mauthausen. I. m. 32-33. A visszaemlékezések megoszlanak abban a tekintetben, hogy menyire volt képes önmaga és a csoport érdekeit összeegyeztetni. 62 Szita Sz.: Magyarok az SS ausztriai lágerbirodalmában. I. m. 73. valamint Rátkai K.: A két torony. I. m. 64. 63 Rátkai K.: A két torony. I. m. 89-90. valamint Miliők S.: A kínok útja. I. m. 80. A visszaemlé- kezők Apponyi György Mária húgának férjét, Rohan Karl-Anton herceget nevezik meg szabadítónak, akit Rátkai Hitler bizalmasaként említ. Rátkai közlését más forrás nem erősíti meg. 64 Feleségétől, Odescalchi Margit hercegnőtől tizenegy évi házasság után 1934-ben elvált, gyerekei: Albert (1926-1998) és Éva (1928) anyjukkal maradtak, később külföldre kerültek. Vö. Gude- nus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. A-J. Bp., Natura, 1990. 61-63. Apponyi György lányával és unokájával csak az 1956-os forradalom utáni menekülésüket követően Münchenben találkozott. Archiv des Liberalismus (ADL) Bestand Hungary (BDR Liberal Union) 10472/3. 28. Hungary: Liberal Union 1949-3 1957. június 13. Apponyi György levele John MacCallumhoz. 65 Vö. Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között: egy volt magyar királyi külügyminiszter visszaemlékezései. Bp., Európa-História, 1992. 150. A helységnév pontosításában Pálfíy István volt segítségemre. 66 Pálfíy István személyes közlése, 2012. február 13.
