A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - I. - R. Várkonyi Ágnes: „Örökül a jövő nemzedékeknek”. (A folyamatosságról a magyar történetírásban)
52 VÁRKONYI ÁGNES dy, miként előtte már többen is, a fejlődés törvényszerű menetét és a gazdaság meghatározó jelentőségét hangsúlyozta. A XX. század nyitánya a magyar történetírásnak az irányváltások alternatíváit kínálta. Az első évtizedben, amikor a magyar irodalom, képzőművészet, zeneművészet megújul, a történetírást viták és a szemléletek változatai jellemzik. Marczali Henrik kifejti, hogy miként a politikatörténet, a művelődés- és a gazdaságtörténet is csak egy részét ragadta meg a múltnak, s kifejti, hogy csak a kritikailag megrostált tények és a hagyomány szolgálhat alapul a múlt teljes megismerésére.38 Ugyanebben az évben, 1900-ban Herbert Spencer előszavával zászlót bont a Huszadik Század.39 A pozitivizmusra irányuló megélénkülő figyelmet Auguste Comte és Spencer fordítások és társadalomtörténeti szemléletére összpontosuló érdeklődés fejezi ki. Jellemző az évtized szemléleti sokrétűségére, hogy feltűnik az új irányzat, a szellemtörténet, s elhangzik, hogy kiutat a történetírás bizonytalanságából Dilthey felfogása mutat. Márki Sándor pedig Történet és történetírás címmel felvázolva Comte, Lamprecht Marx és Dilthey felfogását megállapítja: „a magyar történetíró nem lehet más, mint nemzeti szellemű”.40 Az elfelejtett múlt A történettudomány a XX. század Európájában a kor fogalmai szerint modern tudomány. Pierre Nora találóan jellemzi helyzetét: „Ekkorra már létrejött egy katonás, ugyanakkor önfeláldozást megkövetelő történészi kultúra, amelynek megvan a maga anyagi és szellemi eszköztára, kialakultak a gondolkozási keretei és a reflexei, a műhelyei és a kapcsolatrendszere, valamint az értékskálája, a szótára és a szakmai etikája.”41 Magyarország az új évszázadot történetírásának régi adósságait törlesztve kezdte. 1906-ban, amikor II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hamvainak újratemetését ünnepli az ország, megjelenik a parasztságnak, a polgári Magyar- ország meghatározó társadalmi rétegének története Acsády Ignác tollából.42 A kézművesek ezer éves történetét 1913-ban tette le a tudomány asztalára Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon 1307-1848. címmel Szádeczky Lajos. 38 Szekfű 1900-ban Marczali tanítványaként kezdte el egyetemi tanulmányait. Dénes Iván Zoltán: Mester és Tanítvány. Marczali Henrik és Szekfű Gyula. In: A harmadik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Szerk. Ujváry Gábor. Bp., 2011. 196. kkl. 39 Pók Atilla: A Huszadik Század történetfelfogása. Bp., 1982. 40 Márki Sándor: Történet és történetírás. Bp., 1914. 41 Pierre Nora: Lavisse Franciaország története — Pietas erga pátriám. In: Pierre Nora: Emlékezet és történelem között. Válogatta és szerkesztette K. Horváth Zsolt. Fordította: Haas Lívia, K. Horváth Zsolt, Lajtai L László Budapest, 2010. 108. Lajtai L. László: A filozófia, az irodalom, valamint a pozitivista tudományosság szirénhangjai és a történészi disciplina intézményesülése a XIX. századi Franciaországban. In: A történetírás mint tudomány. A történészi hivatás kialakulása a XIX. századi Franciaországban. Bp., 2007. 53 42 Acsády Ignác: A magyar jobbágyság története. Bp., 1906.
