A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - IV. - Szabó Róbert: Egy magyar arisztokrata útja a 20. századi politikai pártokban

Szabó Róbert

EGY MAGYAR ARISZTOKRATA ÚTJA A 20. SZÁZADI POLITIKAI PÁRTOKBAN

A legitimista gondolat és eszmerendszer történeti feltárása és árnyalt bemutatása a magyar történeti irodalomban már megtörtént.1 A mozgalom legkiemelkedőbb magyar képviselői közül volt, aki megírta visszaemlékezését,2 de ez idáig csupán egyetlen jelentősebb legitimistáról készült monográfia.3

Jelen írásunk középpontjában álló személy szintén arisztokrata legitimista, aki fiatal kora miatt nem válhatott a magyar legitimizmus meghatározó személyiségévé, bár a családi hagyomány és társadalmi helyzete alapján akár erre is predesztinál(hat)ta volna. A programszerűen írásba nem foglalt, le nem fektetett legitimizmus azonban csak egyik eleme, összetevője volt politikai nézetrendszerének, amelyek hatottak rá, s politikai pályáján olyan lépéseket tett, amit társadalmi osztályából kevesen vagy senki sem volt képes. Ennek bemutatására teszünk most kísérletet.

Apponyi György a több évszázada magas kormányzati pozíciókat betöltő, udvar- és királyhű, a magyar bárói címet 1606-tól, majd a magyar grófi rangot 1739-ben szerzett arisztokrata család leszármazottjaként született. Apja, Apponyi Albert a dualista állam jelentős politikusa, elismert szónok és két alkalommal vallás- és közoktatási miniszter, az 1920-as párizsi béketárgyalásokon a magyar delegáció vezetője volt. Legidősebb gyermeke - egyetlen fia - 1898-ban a közéleti politizálással hivatásszerűen évszázadok óta foglalkozó család éber- hárdi kastélyának miliőjében nevelkedett. A család birtokai a történeti Pozsony vármegye három településének határában feküdtek; Apponyi Albertnek és kiskorú fiának Eberhárdon 1402, Felsőlócon 962, Kismadarászon 238 holdja volt,4 utóbbi tulajdonjogán Kellner Gyulával osztozkodtak. Az éberhárdi kastély - ahova Apponyi György nagyszülei 1866 őszén költöztek, s ahol unokájuk gyerekéveit töltötte - mellett a budai várban is volt egy palotájuk, amelyet francia

1 L. legutóbb Kardos József: Legitimizmus. Legitimista politikusok Magyarországon a két háború között. Bp., Korona, 1998. és Békés Márton: A legitimisták és a legitimizmus. In: A magyar jobboldali hagyomány, 1900-1948. Szerk. Romsics Ignác. Bp., Osiris, 2009. 214-242.

2 Apponyi Albert-. Visszaemlékezéseim. Bp., Pantheon, 1926.

3 Békés Márton: A becsület politikája: Gróf Sigray Antal élete és kora. Vasszilvágy, Magyar Nyugat, 2007.

4 A felsorolt helységek ma Malinovo, Horné Lovcice, Maly Madaras néven, Szlovákia területén találhatók. Az Apponyi-birtokok 1396 katasztrális hold szántóterületet és 746 holdnyi erdőséget tartalmaztak. Vö. Magyarországi gazdacímtár. Magyarország, Horvát- és Szlavónországok 100 kát. hold fölötti birtokosainak és bérlőinek címjegyzéke, az egyes megyék részletes monográfiája. Szerk. Rubi- nek Gyula. Bp., Országos Magyar Gazda Egyesület, 1911. 569-570., 573.