A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - IV. - Szabó Róbert: Egy magyar arisztokrata útja a 20. századi politikai pártokban

526

SZABÓ RÓBERT

és német eredetű grófi - Mensdorff-Pouilly-Dietrichstein - anyja hozományából vásároltak.5 Ez az épület Apponyi György életében is fontos szerepet játszott,6 mert a család élettere Budapest volt. A szülők anyagi helyzete és társadalmi rangja lehetővé tette, hogy fiuk a II. kerületi Katolikus Főgimnáziummal kapcsolatban álló, nagy presztízzsel bíró Ferenc József Intézet internátusában tanulhasson, ahol a családi körben, gyermekkorban megtanult nyugati nyelvek mellett a latint és az ógörög nyelvet is elsajátította. 1916-ban érettségizett, majd tagja lett a hadban álló Monarchia hadseregének. A császári és királyi Vilmos 7. huszárezredben7 harcolt, előbb a román, majd az olasz fronton szolgált, ott kapta meg hadnagyi rendfokozatát.

A fiatal grófot 1918 novemberében Böhm Vilmos hadügyi államtitkár több arisztokrata tiszttársával együtt a fővárosba érkező antant missziók mellé összekötő tisztnek helyezte. Apponyi György az angol katonai misszióhoz került, de beosztásából a szociáldemokrata politikus miniszteri kinevezése után eltávolították.8 A Tanácsköztársaság alatti és utáni tevékenysége még nem ismert.9 Az első világháború után a történeti Magyarországtól Csehszlovákiához került területeken eltérő volt a nagyapponyi előnevet viselő Apponyi család megítélése. A család egyik ágának birtokait nem kobozták el. Apponyi Albertet azonban a szlovák köztudat az 1907-ben hozott törvények miatt - azok hatását jócskán túlértékelve - a szlovák iskolák erőszakos elmagyarosítójaként tartotta számon, ezért a grófi família ezen ága a magyar birtokos osztály felszámolását célzó csehszlovák állami politika kárvallottja lett. Az új állam a korábbi tulajdon- viszonyok erőszakos megváltoztatását a 215/1919. sz. „lefoglalási törvénnyel” szentesítette. Hosszas procedúra után 1923-ban Apponyi Albert birtokait szétparcellázták, fiával együtt „persona non grata”-nak nyilvánították.10 (Egy korabeli visszaemlékezés szerint az éberhárdi birtok áron aluli eladására kényszerítették őket, a földek nagy részét felparcellázták, a kastélyt állami tulajdonba

5 Pálffy István gróf (1933), informatikus, Apponyi Albert unokája személyes közlése. 2012. február 13.

6 Anka László közlése szerint az akkor Werbőczy utcai épület már 1903-ban a birtokukban volt. Ma a Táncsics Mihály u. 17. sz. alatt található.

7 Gróf Apponyi György interpellációja. 1937. november 3. Az 1935. évi április 27-re hirdetett országgyűlés naplója. Bp., 1937. XV kötet 218-219.

8 Vö. Böhm Vilmos'. Két forradalom tüzében. Bp., Népszava, 1947. 158. A szerző főhadnagyi rendfokozatúként említi, amely megegyezik az 1931-es parlamenti almanachban közöltekkel. Hasonló rangba helyezi Anka László - Gergely András-. Széchenyi emlékezete: Serlegbeszédek a Nemzeti Kaszinóban 1864-1944. Bp., Akadémia, 2010. 397. Az elmozdítás körülményeiről 1. Batthyány Tivadar: Beszámolóm. 1. kötet. Bp., Athenaeum, 1932. 116. Pálffy István tudomása szerint Apponyi György, mint a Vörös Hadsereg tisztje, a nyugati határszélről szökött át Ausztriába. Pálffy István személyes közlése. 2012. február 13.

9 Károlyi Mihály visszaemlékezésében mint fehérterrorista tisztet említi, amire jelenleg bizonyíték nincs. Vö. Károlyi Mihály: Egy egész világ ellen. Bp., Gondolat, 1965. 58. Az eredeti információ Károlyi Erzsébet öccséhez írott, 1920. október-novemberi levelében található, de Károlyi Mihály értelmezéséhez képest enyhébb kontextusban. L. Károlyi Mihály levelezése I. 1905-1920. Szerk. Litván György. Bp., Akadémiai, 1978. 708.

10 Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között. So- morja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2008. 104. és 109. Pálffy István családi emlékei szerint a família birtokainak elvesztését Apponyi Albertnek a párizsi békekonferencián elmondott beszédei miatti megtorlásként tartották számon. Pálffy István személyes közlése. 2012. február 13.