A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Somogyi Éva: A nyugdíj. (Az Osztrák-Magyar Monarchia közös minisztériumaiban szolgáló magyar tisztviselők nyugdíja)
Somogyi Éva A NYUGDÍJ (Az Osztrák-Magyar Monarchia közös minisztériumaiban szolgáló magyar tisztviselők nyugdíja) Az alábbi rövid írás nem a dualizmuskori nyugdíjrendszerről szól, azaz a külügyminisztériumban tevékenykedő hivatalnokok öregkori járandóságáról általában - ezt a kérdést a korábbi irodalomra is építve főként a magyar tisztviselők vonatkozásában az utóbbi évek két jeles tanulmánya feldolgozta.1 Engem a közös hivatalnokok, kifejezetten a külügyminisztérium magasabb rangú tisztviselői, tehát egy nagyon szűk (megszámlálható) társadalmi csoport nyugdíj-viszonyainak alakulása érdekel; mégpedig két fő vonatkozásban: 1) Ki és milyen elvek alapján határozta meg a külügyi tisztviselők nyugdíját? Hogyan, milyen határok között, milyen megszorítással vált a nyugdíj uralkodói kegyből joggá? - Tehát egyfelől a nyugdíjrendszert, mint az államhatalom intézményét igyekszem vizsgálni. 2) Másrészt azt, hogy a császári ház és a külügyek minisztériumában szolgált, negyven-hatvan esztendős korában nyugalomba vonuló tisztviselő számára mit jelent a nyugdíjas lét. Milyen elgondolással készül rá, és azután mit csinál egy követ, magas rangú minisztériumi tisztviselő, amikor megválik hivatalától? - Tehát a nyugdíjas lét tartalma foglalkoztat.2 1) A nyugdíjrendszer Max Weber szerint a nyugdíj intézménye a bürokrácia kialakulásának fontos eleme és kísérő jelensége; hiszen a nyugdíjjal az „Állam” éppúgy „a közjó” szolgálatát honorálja, mint a munkáért járó pénzbeli juttatással, a fix, ranghoz és/vagy szolgálati időhöz kötött fizetéssel. A bürokrácia modern renddé válásával együtt jár, hogy kialakul a nem teljesítményhez, hanem a ranghoz kö1 Dr. Móczár Elemér: Nyugdíjlexikon. (Károlyi György Kő és Könyvnyomdája 1913); Benedek Gábor: Nyugdíjszabályok a magyar közigazgatásban az első világháború előtt. In: Krausz Tamás (szerk.): Kelet-Európa: történelem és sorsközösség. Palotás Emil 70. születésnapjára. 28-35; Kozári Mónika: Az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjának kialakulása és szabályozása az első világháború előtt. In: Múltunk LIV (2009:3) 124-170. (Ezekben az írásokban általában a hivatali nyugdíjakról van szó; nem pedig a közös tisztviselőkéről). 2 A tanulmány ugyanis Gecsényi Lajos nyugalmazott levéltári főigazgató, több történeti korszak jeles kutatója 70. születésnapjára készül, egy pályatárstól, aki éppen az ilyen tanulmányok írásával igyekszik a nyugdíjas létnek tartalmat (értelmet?) adni.
