A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Pritz Pál: Emlékirat és napló, avagy emlékirat a naplóban
510 PRITZ PÁL munkájával majd az ellenforradalmi rendszer szellemi alapvetéséhez sokban hozzájáruló Szekfű Gyula 1919 nyarán Babits Mihály előtt szólt arról, a Tanácsköztársaság már túl van a nehezén, konszolidálódni fog.35 Folytathatnánk a sort, de vélhetőleg felesleges. Három igen fontos, igen minőségi, az ellenforradalmi Magyarországban fontos posztokat betöltött ember megnyilatkozását látjuk. Üzenet ez azoknak - köztük „történészeknek” -, akik a „szervetlen” fejlődésről értekeznek... * Szóval a félelem 1919 augusztusára okafogyottá vált, de az átélt alapos ijedelem ott maradt az idegekben. És ahhoz, hogy megkönnyebbedjék a lélek, 1924-ben a vaskosan, 1946-nál is vaskosabban valótlan színek, ferde beállítások szükségeltettek... Károlyi Mihály 1918. novemberi belgrádi útja természetesen itt sem maradhatott említetlenül. Közöttük összhang ez esetben sincs. Csupán valótlanságuk fűzi azokat egybe. Itt most nem azt akarja elhitetni, hogy Károlyi Mihály Belgrádban előnyös békéért könyörgött volna. Nemes egyszerűséggel - és saját későbbi itteni előadásával is ellentmondásba kerülve - az ország kétharmadának az ellenség által történt elfoglalását már 1918. november elejére helyezi. Ezen ő „keveset” csodálkozott, mert „nagyon jól” tudta, hogy Károlyinak „hangosan a világba kiáltott antantbarátsága ellenségeinknél csak gúnyos kacajt váltott ki és helyzetünk semmit sem változott.” Ellenben ezen antantbarátság „az ellenfél jogos megvetését váltotta ki,” s ezért vágta volna Franchet d’ Esperay tábornok Belgrádban Károlyi arcába: ’vous etes tombés bien bas’.36 * Az 1946-os emlékiratban Barcza a koppenhágai felszámoló követséggel kapcsolatban azt írja, hogy politikai munkájuk megszűnt.37 Ez valóban így volt. Az 1924-es emlékirat ellenben arról is szól, hogy az ügyvivő, gróf Konstantin Deym38 politikai jelentések írására is kapott utasítást az újonnan létesült osztmet jelentene a szovjet-kormány részére, hogy a szegedi kormány minden tevékenysége meg kell, hogy bénuljon. Erre az eshetőségre számítva, gondoljunk tisztességes visszavonulásra, mert a franciák egész biztosan cserbenhagynak bennünket. (...) Mi akartunk szabad elvonulást engedni nekik, és most majd a magunk számára kell szabad elvonulásról gondoskodni. De hová mehetünk mi - extra Hungáriám?” E fontos forrást Kelemen Béla nevezetes munkájából (Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez (1919) Szeged, 1923.) Romsics Ignác idézi Bethlen István monográfiájában. Magyarságkutató Intézet, Bp., 1991. 88. 35 Babits Mihály Beszélgetőfüzeteiben olvasható ez. Idézi Ress Imre: Szekfű Gyula, a levéltárnok 1918-1919-ben. In: A negyedik nemzedék és ami utána következik. (Szerk. Ujváry Gábor) Ráció, Bp., 2011. 89. 36 Kopenhagen 154/57. 37 Barcza GyDiplomata-emlékeim i. m. I. 122. 38 A derék gróf úr - ahogy Barcza írja - az összeomlás pillanatában tulajdonképpen alig tudta, hogy melyik új országhoz tartozik. Vajon osztrák, csehszlovák vagy német-e? - töprengett azonosság-
