A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Mürber Ibolya: A magyar külpolitika és az Anschluss-kérdés 1927-1932 között
496 MÜRBER IBOLYA csatlakozott a megbeszéléshez konkrét kérdést intézett a magyar miniszterelnökhöz, miszerint elképzelhető-e Magyarország csatlakozása a vámunióhoz? Bethlen diplomatikusan válaszolt, miszerint a magyar kormány az ország gazdasági függetlenségét fontosnak tartja, azonban az esetleges előnyök ezt a kívánságot háttérbe szoríthatják. A miniszterelnök visszakérdezett, hogy milyen egyéb országok csatlakozásával számolnak? Magyarország mellett Jugoszlávia és Olaszország merültek fel esetleges résztvevőként. Az osztrák követ információi szerint azonban Franciaország erős nyomást gyakorolt az olasz vezetésre, az együttműködés elfogadása akár a flottaegyezmény59 francia ratifikálásának megtagadásával is fenyegetne. Héderváry Sándor a külügyminiszter állandó helyettese az osztrák-magyar kereskedelmi tárgyalások kimenetele miatt aggódott, így a projektet elvetette, de ezt a szigorú elhatárolódást se Károlyi, se Bethlen nem osztotta.60 A külügyi vezetés április elején értelmezte a vámunióval kapcsolatban összegyűjtött információit. Ezek alapján leszögezték, hogy Németország nem kívánja Magyarország csatlakozását az unióhoz. Azonban a magyar vezetés szerint, ha a vámunió megvalósul, akkor az ország „katasztrofális helyzetbe” kerülne, mert megalázó feltételek mellett vagy Németország, vagy Csehszlovákia kegyeiért kellene esdekelnie. Az ország helyzetét tovább nehezítené, hogy Ausztria elvesztésével Olaszország felé az egyetlen gazdasági híd is eltűnne. Ennek következtében az olasz vezetés gazdaságilag nem, talán csak politikailag tudna segítséget nyújtani Magyarországnak. A magyar külügyi vezetők meglátása szerint azonban a vámunióban való részvétel sem lenne ideális megoldás, mivel abban az esetben olyan függő viszony alakulna ki, mint „amilyenben volt a török hódoltság korabeli Magyarország az akkori Habsburg-német birodalommal szemben.” Az ülés végén a döntéshozók azonban örömmel szögezték le, hogy a vámunió létrejötte a francia ellenállás miatt abszolút valószínűtlen, így annak negatív következményeivel nem kell Magyarországnak számolnia.61 62 Az 1931. május 8-án bejelentett Creditanstalt fizetésképtelenségének következtében begyűrűző pénzügyi válság nem csak Schobert, hanem Bethlent is elmozdította a külügyet befolyásoló pozícióból. A válság és az ausztriai nemzetiszocialisták térnyerése, ha nem is azonnali, de fokozatosan bekövetkező paradigmaváltást eredményezett nem csak az osztrák, hanem a magyar külpolitikában és az Anschluss megítélésében is. A változások két új politikus nevéhez köthetők: Engelbert Dollfuss kancellárhoz és Gömbös Gyula miniszterelnökhöz. Fokozódó gazdasági válság és náci befolyás 1932 „Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az An- schlusst akár megakadályozzuk, akár előmozdítsuk. 1932. folyamán a bécsi magyar külképviselet jelentéseiben folyamatosan tájékoztatta Budapestet az osztrák szélsőjobb meghasonlásáról és két táborra 59 1931. február 27., Róma: olasz-francia flottaegyezmény. 60 ÖStA AdR NPA Ges. Bp.l. 116/1931. Bp., 1931. 04. 01. 61 ÖStA AdR NPA Ges. Bp.l. 117/1931. Bp., 1931. 04. 04. 62 MOL K64 Ausztria sz.n. 1931.
