A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Mürber Ibolya: A magyar külpolitika és az Anschluss-kérdés 1927-1932 között
A MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS AZ ANSCHLUSS-KÉRDÉS 1927-1932 KÖZÖTT 495 szágok számára is biztosították a szabad csatlakozás lehetőségét. Azonban a diplomáciai előkészítésre, éppen a gyors végrehajtás miatt, egyik külügyminiszter sem fordított kellő figyelmet. Bár a sikertelenség oka a nemzetközi helyzet nem reális feltérképezésében keresendő.52 A vámunió hivatalos bejelentésére március 20-án került sor.53 A francia, olasz és csehszlovák elutasító érvek arra épültek, hogy a vámunió ellent mond az 1922-es Genfi Protokollnak, illetve ez a tervezet, noha csak a gazdaságot érinti, mégis a német-osztrák Anschluss első lépcsőjének tekinthető. Május 18-án a genfi népszövetségi ülésen került sor a vámuniós terv tárgyalására, amelyen Ausztriát Schober képviselte. Ennek eredményeként a Népszövetség a tervezetet továbbadta a hágai Nemzetközi Bíróságnak a jogi háttér tisztázása végett. Azonban a bírósági eredmény megszületése előtt az osztrák kormány54 kénytelen volt visszavonni részvételi szándékát a vámunióból a Creditanstalt Bank55 válsága és a nemzetközi kölcsön francia feltételei miatt.56 A magyar külügyi vezetés - éppen az utóbbi hónapokban tematizálódott osztrák-magyar szorosabb együttműködési ígéret miatt - nem értelmezte pozitív gesztusként a vámunió körüli titkolódzást. Kifejezetten rossz benyomást keltett,57 hogy a többi országgal egy időben kellett tudomást szereznie az osztrák-német közös tervekről. Ez értelmezhető volt egyrészt a bizalom megingásaként, másrészt megszokott és általános diplomáciai lépésként, csupán nézőpont kérdése volt. A magyar vezetés a kivárás mellett foglalt állást. Bethlen taktikusan ellenállásként is interpretálható visszafogottságot mutatott az üggyel kapcsolatban, amely feltételezhetően az augusztusi francia kölcsönkérelemnél pozitív tényezőként hatott.58 Schober érzékenységét ismerve a külügyi vezetés nem tett utalást a „sértettségre”, így minden diplomáciai nyilatkozatkor fokozottan figyeltek a tapintatos és távolságtartó helyzetértékelésre, hiszen Ausztriának továbbra is fontos szerepet szántak - mint tranzitország és fegyvervásárlási forrás - a magyar újra felfegyverkezésben. 1931. áprilisban Calice budapesti osztrák követ Károlyi Gyula külügyminiszterrel tárgyalt többek között a vámunió magyar megítéléséről. A magyar külügyminiszter kifejtette, hogy tudomása szerint a római vezetést is meglepte az osztrák-német együttműködés terve, azonban „különösebben nem zaklatta fel őket”. A magyar külügyi vezetés a hágai nemzetközi bíróság Ausztria és Németország számára kedvezőtlen döntésével számolt. Calice, miután Bethlen is 52 Hubert, R.: Schober i. m. 400. 53 Erich Scheithauer-Grete Woratschek-Werner Tscherne (Hgs.): Geschichte Österreichs in Stichworten. Teil V: Die Zeit der demokratischen Republik Österreich von 1918 bis 1934. Wien, 1983. 200. 54 A német kormány először szeptember 3-án mondott le a vámunió megvalósításának tervéről hivatalosan. 55 A CA Bank a Bodencreditanstalt Bank 1929-es átvétele óta Ausztria legnagyobb pénzintézete volt. Az osztrák ipari vállalkozások nagy részének tőkéjét gondozta, így a bank szanálása az állam elemi szükségletének bizonyult. 56 Arnold Suppan: Jugoslawien und Österreich 1918-1938. Wien-München, 1996. 192. 57 MOL KüM K63 20t 1931. 2207/1931. Bécs, 1931. 05. 23. 58 Romsics Ignác: Bethlen István. Politikai életrajz. Bp., 1991. 232.
